Az Európai Parlament regionális fejlesztési bizottságának keddi ülését követően, Brüsszelben a miniszter rámutatott, a megegyezésre szükség van ahhoz, hogy ez a politikai terület kellő erővel jelenhessen meg az EU következő (2013 utáni) sokéves keretköltségvetéséről szóló vitában, amely hamarosan kezdetét veszi a tagállamok között.

Fellegi Tamás reményét fejezte ki, hogy több kérdésben sikerül majd áttörést elérni a témáért felelős miniszterek májusi magyarországi (informális) találkozóján.

Fontosnak mondta az uniós elnökséget képviselő miniszter azt is, hogy a kohéziós politikában a hagyományos felzárkóztatási, szolidaritási szempontok és a versenyképességi szempontok ne oltsák ki, hanem erősítsék egymást.

A tárca közleménye szerint Fellegi Tamás a magyar elnökség legnagyobb sikerei közé sorolta, hogy februárban, az uniós tagországok külügyminisztereinek ülésén először folyt vita a témáról politikai szinten. Emlékeztetett arra, hogy az akkor "egyhangúan jóváhagyott tanácsi következetések rögzítik a tagállamok egyetértését abban, hogy a kohéziós politika az európai integráció fontos eszköze, amelynél figyelembe kell venni a helyi, regionális és nemzeti sajátosságokat, ugyanakkor meg kell őrizni a politika integrált megközelítését". A tagállamok ekkor "azt is megfogalmazták, hogy szükség van egy átlátható, egyértelmű, kiszámítható szabályozási környezetre, valamint, hogy növelni kell a politika végrehajtásának hatékonyságát és eredményorientáltságát" - áll a közleményben.

Sajtónyilatkozatában a miniszter kiemelte: a tagországok között 3-4 kérdés áll még tárgyalás alatt. Ezek elsősorban a források felhasználására vonatkoznak, azon belül is elsősorban arra, hogy milyen feltételekhez lehet kötni a forrásokhoz jutást, illetve ezek nem teljesítése vonjon-e szankciókat maga után.

Jelenleg csak a szabálytalan felhasználásra vonatkozóan vannak előírások - emlékeztetett Fellegi Tamás.

Mint mondta, felmerül az a kérdés is, hogy az EU diktálhat-e ezekben az ügyekben, vagy nem, továbbá milyen eszközökkel lehet a tagállamokat arra késztetni, hogy elfogadják az unió által szükségesnek látott feltételeket.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy míg a kohéziós politika fő célja eddig a gazdasági és társadalmi felzárkóztatás volt, most harmadik elemként bekerült a területi kohézió is. Ezek között az egyensúly megtalálása várhatóan a jövőben is rendszeres vitákhoz vezet majd - tette hozzá, utalva a tagországok adottságai közti jelentős különbségekre.

Fellegi Tamás kijelentette: nem a kohéziós politikára vonatkozó szakmai vitákon dől el az, hogy marad-e ennek a területnek a 35-37 százalékos aránya az új uniós keretköltségvetésben is. Ez minden bizonnyal a legmagasabb szintű, állam- és kormányfői megegyezés eredménye lesz. Sok múlik ugyanakkor azon, hogy addig sikerül-e megállapodni a politikán belüli szabályokról.

Az MTI kérdésére elmondta: a magyar elnökségnek most az a feladata, hogy gyorsítsa a tárgyalási folyamatot, és tegyen meg mindent, hogy az elérhető konszenzusokhoz sikerüljön eljutni a félév végére.

Egy másik kérdésre válaszolva a miniszter megerősítette: Magyarország szeretné fenntartani az erős kohéziós politikát és részesedésének nagyságát az EU-büdzsén belül. Magyarország emellett a jelenleginél szigorúbb felhasználási szabályokat is el tud fogadni - fűzte hozzá.