A Fővárosi Bíróság még 2009 decemberében nem jogerősen bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat. A döntés ellen az ügyészség elsődlegesen a bűnösség megállapításáért fellebbezett. Így került az eljárás a táblabíróságra.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint annyi állapítható meg, hogy Révész Máriusz 2006. október 23-án 19 óra körül a Rákóczi út és a Síp utca sarkának közelében a rendőrség demonstrálókkal szembeni csapaterős tömegoszlatása miatt - országgyűlési képviselői igazolványát felmutatva - a három sorból álló rendőri falhoz ment, hogy számon kérje a történteket. Eközben a rendőrök sorfalába keveredett, és ott hárman-négyen - akik csak rendőrök lehettek - körbeállták, tonfával vagy gumibottal leütötték. A földön fekvő, magatehetetlen, védekezésképtelen áldozatot tovább bántalmazták, rugdalták egy-két percen keresztül.

Ehhez a súlyos bűncselekményhez azonban a két megvádolt, az esettől távolabb lévő rendőr, Császár Attila és Nagy Attila még csak bűnsegédi, bűnpártolói magatartással sem járult hozzá az elsőfokú ítélet szerint.

Az ügyész a csütörtöki tárgyaláson azzal érvelt, hogy az ítélet megalapozatlan, a vádlottak bűnössége megállapítható, mert semmit nem tettek a bántalmazás megakadályozásáért, sem a történtek felderítéséért. Mindezért próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

A védők azzal érveltek, hogy az elsőfokú bíróság széles körű bizonyítás révén megalapozott döntést hozott, ezért a felmentő ítélet helybenhagyását kérték.

A bíróságon elhangzott: mindkét rendőr jelenleg is a hivatásos állomány tagja.

A tárgyaláson részt vett Révész Máriusz is, és arról beszélt, hogy álláspontja szerint a vádlottak véletlenszerűen lettek kiválasztva, mások is kerülhettek volna a vádlottak padjára. "Hogy pont őket ítéljék el, ez bennem rossz érzést keltene" - mondta a politikus.

A képviselő a történtek miatt polgári pert is indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség ellen. Keresetében azt írta: a törvénytelen rendőri intézkedés során, illetve azzal összefüggésben sérült a testi épsége, egészsége, jó hírneve, becsülete és emberi méltósága. Ezért összesen négymillió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Keresetétől azonban tavaly szeptemberben elállt