A kormánybiztos az MR1 Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, a Duna a programban inkább szimbólum, csakúgy, mint a korábbi balti-tengeri stratégiában a Balti-tenger volt. A program egy komplex makroregionális fejlesztést takar, amelyben 14 ország vesz részt, amelyből nyolc uniós tagállam, hat pedig unión kívüli ország, mint Horvátország, Szerbia, vagy Ukrajna.

A kormánybiztos elmondta azt is, az elkövetkező fél-egy évben eldől, hogy az előzetes tervben foglaltakat vállalhatónak tartják-e a résztvevő országok. 2020-ig a víztisztaságban, az árvízvédelemben, a közúti és vasúti infrastruktúrában, valamint az energiabiztonságban lépne előre a program. A Duna Stratégiára az Európai Unió nem biztosít külön forrásokat. A "három nem", alapján nincs új pénz, nincs új intézmény és nincs új jogalkotás sem, amely a stratégiáról szólna. A magyar elnökség ezt fordította át három igenre, amelynek lényege, hogyha nincs új pénz, az európai uniós forrásokból megmaradt pénzeket fordítanák a megvalósításra. A programot pedig koordináltan hajtanák végre, azaz a megvalósítás alatt megállapodnának arról, hogy például konkrétan mely vasútvonalra fordítják a megmaradt uniós forrásokat.

Barsiné Pataky Etelka szerint egyébként a Dunai hajózásban rejlő lehetőségeket egyáltalán nem használja ki Magyarország. A kormánybiztos úgy fogalmazott, immár nyilvánvaló, hogy hazánk nem akar a folyón vízlépcsőt építeni, kihasználhatnánk azonban az agglomerációban és a fővároson belül is a folyó adta utazási lehetőségeket.

A Duna Stratégiáról május 9-én és 10-én tartanak európai uniós konferenciát Gödöllőn, amelynek keretében az együttműködést rögzítik. A magyar elnökség előkészíti a stratégia részleteit, hogy az elnökség végén, amikor júniusban elfogadják a programot, az kezdetét is vehesse.