A mai nap az emlékezésé, félő tisztelettel megállunk, és fejet hajtunk áldozataink előtt - kezdte beszédét Kövér László házelnök. Mint mondta: hatvanhét évvel ezelőtt április 16-án hurcolták gettókba a magyar zsidóságot, ezzel vette kezdetét a magyar holokauszt. Akiket innen elvittek, azoknak többé sem neve, sem jövője, sem reménye nem maradt - fogalmazott. Hatvanhét éve tudjuk, hogy Birkenau vízválasztó pont volt, kozmikus szintű elváltozást okozott. Kihatott az ember álmaira és terveire is. Auschwitz után semmi sem ugyanaz többé, mint előtte volt - idézte Eli Wiesenthal szavait Kövér László.

A házelnök kiemelte: ugyan hatvanhét év telt el a borzalom óta, de a holokauszt pusztítását mégsem tudtuk feldolgozni. Hiszen a magyar kultúra és élet még ma is szédül a vérveszteségtől. Nem azért állunk ilyenkor szobrok talapzatához, emlékművek tábláihoz és börtönök falaihoz, hogy gyermekeink megborzongjanak, hanem azért, hogy tudják: mit álltak ki az előttük járók. S hogy legyenek helyek gyermekeink gyermekeinek is, hogy fejet hajthassanak a terror áldozatai előtt.

Kövér László felhívta a hallgatóság figyelmét arra: amikor emlékezünk, meg kell siratnunk az elmaradt lehetőségeket, az életek ki nem teljesedésével elveszett erőt is. Mert a gyilkos gépezet nemcsak egész családokat vett el, "de az élet szerves folytatásának esélye is odalett" - tette hozzá.

Kövér hangsúlyozta: az élet csodálatos. Van, hogy virágok törnek utat maguknak a betonon keresztül, vagy folyók tisztítják ki magukból a mérget, de amikor ilyen aljas sebészi munkával metszenek ki egy egész nemzedéket az életből, akkor nehéz a gyógyulás. Az országgyűlés elnöke Eli Wiesenthal szavait idézve azt mondta: nem igaz az, hogy az összes áldozat zsidó volt, de minden zsidó áldozat volt. Hozzátette: bár 1944-ben a zsidóság élete és javai ellen vétettek, mégis ez a támadás a nemzet egészén okozott nehezen gyógyuló sebet. Beszédében kiemelte: ez a seb, a nemzet szívén esett. 1944 tavaszán mindannyian láthattuk, és okulhatunk is belőle; ha a nemzet szolidaritásszövetét elvágjuk, vagy hagyjuk, hogy szétszakítsák, akkor törvényszerű, hogy az az utolsó szálig felbomlik. Ezért mindenkor ki kell állunk azok mellett, akik a nemzethez tartoznak. Sok türelemre, tapintatra, és a másik iránti megértésre van szükség. S ha elég bölcsek vagyunk, akkor van esély arra, hogy a nehezen kimondott szó eljut lélektől lélekig - húzta alá.

Hazánkban ezer éve élnek együtt különböző nemzetek, köztük a zsidók is, kik hagyományaikat őrizve is a magyar nemzet hű fiai - fogalmazott Kövér, hozzátéve: a bűnt ez ellen a természetes egység ellen emberek követték el, akik még az életet adó folyót, a Dunát is temetővé tudták változtatni. Nekünk, mai magyaroknak az a feladatunk, hogy újra hitet tegyünk az igazi, a mindannyionkkal teljes Magyarország mellett, csak akkor érdemlünk békességet, ha az alkotásban társakká válunk, s a szeretet parancsára magunk formáljuk a sorsközösséget szebbé jobbá - zárta beszédét Kövér László házelnök.

Schmidt: Ha a körülmények úgy hozzák, szembe kell szállni a gonosszal

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a megemlékezésen úgy fogalmazott: a gonosz létezik, valós veszélyként leselkedik ránk, és ha a körülmények úgy hozzák, szembe kell szállnunk vele. "Mindig voltak, akik szembe szálltak vele, és a totalitárius rendszerek, bár mérhetetlen szenvedést okoztak, de céljukat nem érhették el, mert voltak, akik emberek maradtak az embertelenségben". A múzeum főigazgatója felidézte, hogy Karády Katalin a vészkorszakban több zsidó életét mentette meg saját életét is kockáztatva. Mint mondta: Karády nemcsak ismerőseit, de sok gyermeket is, saját házában bújtatva, vagy a nyilasokat lefizetve, mentett meg a haláltáborok borzalmaitól.

A megemlékezésen jelen volt többek közt: Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetségének elnöke és Zoltai Gusztáv ügyvezető alelnök, Erdő Péter katolikus érsek, Dr. Kiss-Rigó László Szeged-Csanádi megyés püspök, Dr. Szabó István, a Duna melléki egyházkerület református püspöke, Dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök, Jakab István az Országgyűlés alelnöke, Lévai Anikó Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Pintér Sándor belügyminiszter, Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, Gaál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára, Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Hassay Zsófia, a VI. kerület polgármestere, Szájer József néppárti EP-képviselő, valamint a parlamenti pártok képviselői, és a külföldi diplomáciai testületek és kulturális intézmények vezetői.

A beszédek után az Országgyűlés elnöke és a főigazgató közös gyertyagyújtással emlékezett a holokauszt áldozataira.

A Soá borzalmainak kitörölhetetlen emléke

A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.