Óriási jelentőségű változás, hogy Magyarországnak először van teljesen új, írott alaptörvénye - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Konzultációs Testület elnöke. Szájer József szerint az új alkotmány egy egész, szemben az 1989-ben módosított, széttöredezett és sok tekintetben önellentmondásban szenvedő szabályokkal.

Az új alaptörvény legitim, nem pedig kétes legitimitású parlament és civil szervezetek közötti megállapodás eredményeként jön létre - emelte ki a Fidesz európai parlamenti frakcióvezetője.

Szájer József úgy látja, a dokumentum méltó Magyarországhoz és ahhoz a demokratikus folyamathoz, amelyen az ország elindult évtizedekkel ezelőtt, és a tavalyi választáson ehhez egy óriási plusz legitimációt kapott.

A továbbiakban az ország legfontosabb jogi dokumentumára nem úgy kell tekinteni, mint egy átmeneti szövegre, amit szabadon értelmezhet bárki, hanem egy olyan demokratikus dokumentumra, ami új kereteket szab az államnak - vélekedett a fideszes politikus. Hozzátette: ilyen értelemben új erőt és legitimitást is ad arra, hogy a közös ügyeinket megfelelő felhatalmazással végző intézmények elvégezzék a feladatukat, és az emberek ügyeit egy olyan alaptörvény lássa el, amelyre fel lehet nézni, és amely ilyen módon méltó az ország legfontosabb, első dokumentumának címére.

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az új alaptörvényt. Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.