Szájer József beszámolójában felhívta a figyelmet, hogy Magyarország régi adósságát törleszti a hétfőn elfogadott új alkotmánnyal, hiszen Magyarországgal szemben a térség posztkommunista országai a rendszerváltást követően szakítottak kommunista gyökerű alkotmányaikkal, és új alaptörvényt fogadtak el. Szájer József hozzászólásában ismételten kiemelte, hogy az új alaptörvény a közös európai értékeken, a magyar és európai alkotmányos hagyományokon, valamint az Alapvető Jogok Chartájának rendelkezésein alapul. Az új magyar alkotmány beépíti az unió alapjogi chartájának tartalmát az emberi jogokról szóló fejezetbe, amely, szakítva az eddigi gyakorlattal, az alaptörvényen belül az államszervezetről szóló rész elé került - fejtette ki.

A Fidesz EP-delegációjának elnöke hangsúlyozta az államadósság csökkentése valamint a jövő generációk védelme érdekében hozott újító rendelkezéseket. Innovatív elemként kiemelte, hogy az alaptörvény három szempontból is megjeleníti a fenntarthatóság elvét: a környezeti és a demográfiai fenntarthatóság mellett a gazdasági-pénzügyi fenntarthatóságot is szem előtt tartja, amikor alkotmányos garanciákat fogalmaz meg az állam túlzott eladósodásának megakadályozására.

A beszámolót követő hozzászólásokban a résztvevők megköszönték Szájer Józsefnek az új magyar alkotmány elfogadását követően példátlan gyorsasággal megtett tájékoztatását. A hozzászóló EP-képviselők közül többen egyértelműen leszögezték, hogy az alkotmányozás nemzeti hatáskörbe tartozik. A korábban már az európai baloldal által - többek között például a diszkrimináció, a határon túli magyarok iránti felelősség szövegbe foglalása kérdésével kapcsolatban - megfogalmazott kritikákat Szájer József válaszában ismételten megcáfolta.

Gurmai Zita szocialista EP-képviselő felszólalásában megfogalmazott kritikákra reagálva Szájer József sajnálatát fejezte ki, hogy a szocialisták a magyar Országgyűlésben az alkotmányról folyó vitában nem képviselték állampolgáraikat, s véleményüknek ott nem adtak hangot.