Soltész Miklós úgy fogalmazott: a konferencia azt üzeni Európa döntéshozóinak, hogy ha az unió gazdasága olyan erős akar lenni, mint a válság előtt, akkor többet kell befektetnie a fogyatékossággal élő fiatalok oktatásába, és támogatni kell a foglalkoztatásukat a nyílt munkaerőpiacon, illetve védett munkahelyek létrehozásával.

Az államtitkár a családok támogatását is fontosnak tartja, mert - mint mondta - ha erősek és egyben maradnak, akkor a fogyatékossággal élő gyerekek élete könnyebbé válhat, hozzátartozóik jobban tudják támogatni őket. Kiemelte: Európában közös ügy a fogyatékosság ügye, amelynek érdekében össze kell fogni.

Az államtitkár egy hallássérült fiatallal kapcsolatos élménye alapján arról is beszélt, hogy a fogyatékossággal élők hiába kapják meg a szüksége lelki és anyagi támogatást a családjuktól, az élethelyzetüket saját maguknak kell feldolgozniuk. Mint mondta, ez az élmény megerősítette abban, hogy ahol csak lehet, beszélni kell a fogyatékossággal élők problémáiról.

Soltész Miklós szerint az oktatásban a fiatalokat fel kell készíteni arra, hogy odafigyeléssel forduljanak fogyatékossággal élő társaik felé, így meg lehet előzni a velük kapcsolatos tévhitek kialakulását.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter arról beszélt, hogy Magyarországon az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt. Hangsúlyozta: az egyes államokban a törvényhozásban és a törvények végrehajtásában szemléletváltozást kell elérni, biztosítani kell, hogy a konvencióban meghatározott jogok maradéktalanul érvényesüljenek.

Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke - aki felelős a fogyatékosságügyi stratégia megvalósításáért - videoüzenetében leszögezte: csökkenteni kell a szakadékot a fogyatékossággal élők és a többi ember között, valamint meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy ez a 80 millió ember akadálymentes Európában élhessen.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyatékossággal élők átlagosan szegényebbek, és jobban meg kell küzdeniük az oktatásban a céljaik eléréséért. Európában a fiatalok 31 százaléka vesz részt egyetemi oktatásban, a fogyatékossággal élő fiataloknál ez az arány csak 19 százalék. A foglalkoztatottsági ráta a fogyatékossággal élőknél 30 százalékkal kisebb, mint a többi ember esetében, és 21 százalékukat fenyegeti a szegénység veszélye. Az igazságügyi, alapvető emberi jogi és uniós állampolgársági biztos megköszönte a magyar elnökségnek a konferencia kiváló témaválasztását.

Kósa Ádám néppárti európai parlamenti képviselő - maga is hallássérült - úgy vélte, fontos, hogy ne csak papíron, hanem a tettekben is megmutatkozzon a tenni akarás. Jelezte: a most elfogadott új magyar alkotmányban benne van, hogy Magyarország külön intézkedésekkel segíti a fogyatékossággal élők helyzetét, ami jó példa az unió számára is.

Jean-Marc Delizée belga fogyatékossági ügyekért felelős szociális államtitkár kijelentette: a fogyatékkal élőkre teljes jogú állampolgárként kell tekinteni, de a mai gyakorlat sokszor nem ezt mutatja. Összegzése szerint az ENSZ-egyezmény - amelyet eddig 17 európai állam ratifikált - óriási előrelépést jelentett, az orvosi szemlélettől továbbléptek a karitatív és emberi jogi szemlélet felé.