Az a demokrácia, amely létezett az elmúlt két évtizedben, az létezni fog a továbbiakban is - ez az alaptörvény ezt erősíti meg, próbálja meg újjá alkotni - fogalmazott a házelnök. Kövér László azt hangsúlyozta, hogy az alkotmány néhány konkrét kivételtől eltekintve önmagában nem garantál semmit. Ez egy tág keret, lehetőséget teremt, amit magunk tehetségünk, képességeink, ambícióink szerint töltünk ki - tette hozzá.
Úgy vélte: azzal, hogy az alaptörvény bevezetőjében, a Nemzeti hitvallásban nevesítették a kereszténységet, az Országgyűlés kimondta, hogy bárkinek a saját azonosságának megvallása önmagában nem sértheti mások jogai, jogos érdekeit, méltóságát. Magyarország eltért arról a "zsákutcába vivő gondolkodásmódtól", amely szerint a kereszténység említése sérti azoknak az érzékenységét, akik nem hívők, vagy más vallásúak - mondta a házelnök, utalva az uniós alaptörvény vitájában fölmerült érvekre.
A magyar nemzet egységes, és ebből fakadóan a magyar kormánynak nem joga eldönteni, hogy érez-e felelősséget a határon túli magyarokért, hanem viselnie kell a hivatalából fakadó felelősséget - mondta a házelnök. Arra utalt, hogy az új alaptörvény szövege szerint a Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért. A most még hatályos alkotmányban a "felelősséget érez" megfogalmazás szerepel.