Rámutatott: ma Magyarországon a foglalkozatási ráta 55,5 százalék, ez az unió országai között a legalacsonyabb, és a munkanélküliségi ráta is 11 százalék fölötti, ám nem ez utóbbi a legnagyobb gond. Czomba Sándor emlékeztetett arra: az észak-kelet magyarországi régióban van jelenleg a legtöbb munkanélküli, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar munkavállalókra nem jellemző a mobilitás.

A megoldás ezért nem az, hogy ismét fekete vonatok induljanak a térségből Budapestre, a Dunántúlra, hogy ott találják meg megélhetésüket az emberek, hanem a munkalehetőséget kell helybe vinni számukra - hangoztatta az államtitkár, aki szerint ezért kiemelt szerepe van a szakképzésnek. Ugyanis hiába hozna munkát a hátrányos helyzetű térségekbe egy társaság, ha nem talál szakképzett dolgozót, akkor odébbáll - tette hozzá. Jelezte: olyan intézkedések hozatalára készül a munkaügyi kormányzat, amelyek segítik mindazokat, akik munkához akarnak jutni. Az állam közvetlenül nem teremt munkahelyet - bár másodlagos munkaerőpiacot létrehozhat -, ugyanakkor különböző kedvezményekkel, ösztönző rendszerekkel hozzájárulhat ahhoz, hogy segély helyett munkához jussanak mindazok, akik szeretnének, és ez a munkaadók szándékával is egyezzen - tette hozzá Czomba Sándor.

Az államtitkár hangsúlyozta: a közfoglalkoztatásban a végső cél, hogy ne szociális segélyt, hanem munkát, és ezért munkabért kapjanak a jelenleg állásnélküliek, ám ameddig a szociális ellátórendszer és a foglalkoztatás nincs megfelelően különválasztva, és amíg jobban megéri szociális segélyt kérni, mint a munkát elvállalni, addig nem lesz rend.

A miskolci rendezvény egyúttal a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2 (TÁMOP 1.1.2) Decentralizált Programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért záró rendezvénye is volt. Ezen elhangzott: a projekt közvetlen célja volt a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piacra lépésének segítése, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. Ezekre a célokra országos szinten több mint 53 milliárd forint jutott, amelyből a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye alkotta észak-magyarországi régió csaknem 10 milliárd forintot használt fel.