Tudomásom és ismeretem szerint trendforduló van - a foglalkoztatottság növekszik, a munkanélküliségi ráta ezzel arányosan csökken - jelentette ki Kara Ákos a Heti Hírmondó stúdiójában. A közmunka kilencvenhétezerre történő beállása - ez április 20-i állapot - , illetve a versenyszférában megjelenő új munkahelyek a munkanélküliséget trendjében megfordították - tette hozzá. Példaként a legutóbbi Győr-Sopron megyei adatot említette, e szerint az elmúlt két hónapban húsz százalékkal csökkent a munkanélküliségi ráta. Itt új munkahelyeket jelentettek be, akárcsak Vas, illetve még további néhány megyében is - mondta a fideszes szakpolitikus.

Régiónként eltérő stratégiák

A munkanélküliség és a foglalkoztatáspolitika tekintetében is súlyos problémákat örökölt az Orbán-kormány, bár tulajdonképpen az 1988-1993 között megszűnt egymillió munkahely hiányzik az országból - szögezte le Kara Ákos. "Azóta húzza magával ezt a problémát Magyarország, persze súlyosbodó regionális és szakmapolitikai szempontokkal együtt".

Az országban különböző szempontok szerint kell a foglalkoztatáspolitikát és munkahelyteremtést megvalósítani. Van, ahol a közmunkára kell ráerősíteni, másutt pedig - ahogy a kormány is tette - a húzó ágazatokat, járműipari ágazatokat kell támogatni beszállítási lehetőségekkel együtt - fejtegette a kormánykoncepció lényegét Kara Ákos. Példaként említve Szentgotthárdot,Győrt és Kecskemétet, ahol állami szerepvállalás mellett komoly, meghatározó beruházások kezdődtek.

Beruházások, Széchenyi Terv, támogatási alap

Elhangzott a kormány bürokráciacsökkentő csomagja kapcsán, hogy attól százötvenezer új munkahely létrejöttét várja a kabinet. Ha például az említett három beruházásból idén származható munkahelyek számát nézzük, még messze vagyunk a százötvenezertől - vetette fel a Heti Hírmondó.

Sok intézkedés összességében teremtheti meg a kívánt számú munkahelyet - reagált Kara Ákos. Győrben például minden héten bejelentik az új álláshelyeket, véleménye szerint így lehet ez a kecskeméti autóipari beruházás esetében is,akárcsak a hozzájuk beszállító cégeknél, vállalkozásoknál.

A munkahelyteremtés második fázisa az Új Széchenyi Tervhez kötődik - jó reményekkel, jó esélyekkel várhatjuk a terv hatásait - fogalmazott a politikus. Megemlítette továbbá azt az ötmilliárdos alapot, amely kis- és közepes vállalkozások számára eszköztámogatással együtt ad lehetőséget a munkahelyteremtésre. Ennek adatai azt mutatják, hogy ide legtöbb vállalkozás Észak-Magyarországról és Észak-Alföldről jelentkezik be.

Közmunkával együtt meglesz a háromszázezer

A kormányzati ciklus végére szeretnék elérni a háromszázezer új munkahely megteremtését - mondta kérdésre válaszolva Kara Ákos, amely szám vállalható és tartható a kormányzat mostani adatai szerint; természetesen mindezt a közmunka-programban létrejövő munkahelyekkel együtt kell érteni.

Tíz éven belül tartható az ígéretekben vállalt egymillió új munkahely? - vetette fel a Heti Hírmondó.

Szükséges, hogy ez a cél teljesüljön, hogy ennyivel bővüljön az adózó munkahelyek száma - enélkül Magyarország működése, a szükséges jóléti ellátások nem oldhatók meg - hangoztatta a fideszes politikus, aki annak dacára is bizakodó, hogy a helyzet most szerinte sem egyszerű, sok térségben régóta komoly feszültségek vannak.

Van érdemi érdekegyeztetés

A szakszervezetek és a munkavállalói képviseletek kritikájára, miszerint megszűnt volna az érdemi érdekegyeztetés lehetősége a kormányzattal, Kara Ákos úgy reagált: egyrészt érdemes átgondolni az érdekegyeztetés folyamatát. Másfelől viszont említeni kell azokat a példákat is, amelyek a létező érdekegyeztetést bizonyítják. A miniszterelnök úr április 20-a óta két szakszervezeti konföderáció vezetőjével találkozott, Palkovics és Gaskó urakkal - ők két, komoly szervezet képviselői. Másfelől öt-hat szakmai munkacsoportban folyik az egyeztetés az OÉT szereplői között a Széll Kálmán Terv intézkedéseiről - nyilatkozta Kara Ákos a Heti Hírmondó stúdiójában.