Továbbra is folytatjuk a konzultációkra épülő kormányzást. Az előző kormánnyal ellentétben mi nem az emberek feje fölött, hanem az emberekkel együtt kívánjuk meghozni az országot és az embereket érintő legfontosabb döntéseket - jelentette ki Szijjártó Péter. Emlékeztetett arra, hogy az alkotmányozási konzultáció során csaknem egymillió ember nyilvánított véleményt. Mint mondta, az alaptörvény elfogadásánál az összes kérdésnél figyelembe vette a Parlament a többségi válaszokat.

Mi azt gondoljuk helyes célnak, hogy a közös gondokra közösen találjuk meg a válaszokat - szögezte le, hozzátéve: a döntés felelőssége a kormányé és az Országgyűlésé, ugyanakkor nélkülözhetetlen a választópolgárok bölcsessége a mindennapi életet érintő fontos döntések meghozatalában.

A szociális konzultáció során minden 16. életévét betöltött magyar személy kérdőívet kap, melyben tíz kérdésben nyilváníthat véleményt.

Az első kérdés a védett kor bevezetésére vonatkozik. Ha ma valakit 55 éves korában elbocsátanak a munkahelyéről, akkor neki már rendkívül nehéz új állást találnia; ezért arra kérjük az embereket, mondják el, hogy szükségesnek tartják-e a védett kor bevezetését 55 év fölött - fogalmazott Szijjártó. A második kérdés a közműcégek extraprofitjának korlátozására irányul, arra, hogy az állam szorítsa-e korlátok közé a közműszolgáltatók magánérdekeit. A harmadik kérdés azt veti fel, hogy vannak, akik azt javasolják, hogy az ország segély helyett inkább munkalehetőséggel segítse a munkanélkülieket, míg mások szerint a segélyezés elegendő megoldás a munkanélküliség problémájára. A negyedik kérdésben arra keresik a választ, hogy a nyugdíj mértékének megállapítása során figyelembe kell-e venni a gyermekvállalás, illetve a gyermeknevelés. Az ötödik kérdés a szociális segély folyósítására vonatkozik: arra várnak választ, hogy pénzben vagy más szükségleti cikkekben kapják-e a rászorulók.

A hatodik kérdés a devizahitelesek állami megsegítésére irányul: arra, hogy az állam segítséget nyújtson-e az érintett családoknak. A hetedik kérdésben arról kérik ki az emberek véleményét, hogy az állam engedélyezze-e a devizaalapú hitelezés újraindítását. A nyolcadik kérdés a gyógyszergyárak lobbijának megtörésére vonatkozik. A kilencedik kérdés pedig arról szól, hogy a nyugdíj megállapításánál mit vegyenek figyelembe: a munkával eltöltött éveket vagy a jövedelem arányát. A tízedik kérdés azt veti fel, hogy az oktatási rendszer átszervezésénél közpénzből csak azokat a képzéseket támogassák, amelyekkel valóban el is lehet helyezkedni, vagy ezt nem szükséges a gazdaság igényeihez igazítani - sorolta Szijjártó a szociális konzultáció kérdéseit.

Mint mondta, körülbelül 8 millió kérdőívet postáznak ki, másfél-két hét alatt minden állampolgárhoz szeretnék eljuttatni a levelet. Arra kérjük az embereket, hogy június 15-éig küldjék vissza kérdőíveket, a feldolgozás után, június 30-ig nyilvánosságra fogjuk hozni a vélemények alapján előállt eredményt - húzta alá a szóvivő.

Azt gondoljuk, hogy akik ma 16-17 évesek, már gondolkoznak ezekről a kérdésekről, az ő véleményükre is kíváncsiak vagyunk - reagált Szijjártó az ezzel kapcsolatos felvetésre, hozzátéve, hogy azok a döntések, amelyek a szociális konzultáció eredményeképpen megszületnek, az ő életükre is kihatnak majd. Kiemelte, azért tartják fontosnak a szociális konzultációt, hogy a kormányzati és a parlamenti döntések meghozatalánál tisztában legyenek az emberek véleményével.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a várható összköltség 750-800 millió forint lesz, hasonlóan az alkotmányozási konzultációhoz.

A Büntető törvénykönyv (Btk.) szigorításával kapcsolatban hangsúlyozta: ez egy új helyzetre, az "egyenruhás bűnözés" jelenségére adott válasz. Gátat kell szabni ennek az új bűnözési formának, ezért kértük az Országgyűlést, hogy még hétfőn jussanak el a végszavazásig, hogy - miután kértük a köztársasági elnök úrtól a törvény sürgős kihirdetését - egy-két napon belül a rendőrség és az állami szervek ennek a törvénynek a felhatalmazásával járhassanak el - szögezte le. Szijjártó emellett hangsúlyozta azt is, hogy ha valaki polgárőr tevékenységet folytat, akkor pártsemlegesnek kell lennie. Ha lesz olyan rendőrségi vezető, aki törvénysértő szervezettel működik együtt, annak nincs helye a rendőrségi állományban - fűzte hozzá.

Olyan súlyos korrupciós ügyről van szó, amelynek során milliárdokat loptak el a magyar államtól, kérdés az, hogy ebben a politikai élet szereplői milyen szerepet játszottak - válaszolta arra a felvetésre reagálva, hogy Gyurcsány Ferenc szerint az ügyészségnek szakmailag megalapozatlan, elfogult a gyanúja.