Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a találkozó témáit ismertető hétfői sajtóbeszélgetésen elmondta: az Európai Bizottság (EB) márciusban három útitervet - az évszázad közepéig kitekintő stratégiai elképzelést, koncepciót - mutatott be. A dokumentumok a klíma-, az energia- és a közlekedéspolitika területéről készült bizottsági helyzetelemzést és iránymutatást tartalmazzák. A klímapolitikai útitervről már megindult a tagállamok közti egyeztetés és vita. Ezt a soros magyar elnökség koordinálta. Most az energiapolitika kerül sorra. A keddi informális miniszteri találkozó lesz a tagállami konzultáció nyitánya - közölte Fellegi Tamás, aki a magyar elnökség nevében levezeti majd az eszmecserét.

A résztvevők az egyes részterületeket érintően is beszélnek az anyagról, szó lesz a versenyképességi és kutatás-fejlesztési szempontokról, és a miniszterek a piaci csakúgy, mint a fogyasztókra gyakorolt hatásokat tekintve is elemzik a brüsszeli bizottság tanulmányát. A tagállamok részéről elhangzó megállapításokról elnökségi összefoglaló készül. A magyar elnökség célja, hogy ez az összefoglaló hozzájáruljon a további bizottsági munkához.

Az ülés másik napirendi pontja az energiapolitika külső dimenziója, amelynek fontosságát jól mutatja, hogy az EU-ban fogyasztott energia több mint fele az unión kívülről, harmadik országokból származik. Fellegi Tamás hangsúlyozta: az ülés informális, vagyis a huszonhetek által aláírt kézzelfogható eredménye nem lesz", ugyanakkor az energiapolitika külső dimenzióját tekintve fontos döntéseket is hozhatnak Gödöllőn. Akadhat ugyanis olyan energetikai jellegű probléma tagállamok és harmadik országok között, amelyek megoldásába be kell vonni a brüsszeli bizottságot, és a témával foglalkozó, szigorúan zárt munkaebéden előfordulhat, hogy kap ilyen jellegű felkérést a brüsszeli testület.

Fellegi a hosszú távú földgázszállítási szerződés körüli lengyel-orosz nézeteltérést említette, amelynek rendezésében fontos volt az EB részvétele. Az EU energiapolitikájának külső dimenziója a 2011 második félévében - a magyar után - következő lengyel elnökség kiemelt témája lesz. Ugyanakkor a magyar elnökség is hozzá kíván járulni a közös uniós álláspont kialakításához, ezért vették fel a kérdést a gödöllői informális találkozó napirendjére is.