Az elmúlt négy hónap bebizonyította, hogy Magyarország képes magas színvonalon ellátni az EU-elnökségi feladatokat, és a számos rendkívüli helyzetre tekintettel sem találkoztunk olyan pillanattal, amikor ne tudtunk volna szakmailag, politikailag megfelelő módon reagálni - állapította meg. Györkös szerint nem állunk rosszul, de a következő két hónapban nagyon komoly, ma még megosztó jellegű problémákat kell kezelni - így például a menekültügyi kérdéseket, ezek összefüggését a schengeni rendszerrel, illetve a horvát csatlakozási tárgyalások ügyét.

A nagykövet felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós gazdasági kormányzásról szóló hat jogszabály ügyében most nagyon intenzív - heti két-három üléssel számoló - egyeztetés kezdődik az Európai Parlamenttel. A tagállamok egymás közti tárgyalásain ez a téma döntően konszenzusos megközelítést élvezett - emlékeztetett, de megjegyezte: a parlament kétezer módosító javaslatról tárgyalt, és "nagyon messze vagyunk még a megállapodástól". Kutya nehéz vállalkozás, de nem lehetetlen, hogy ez júniusra megszülessen - vélekedett. Györkös Péter szerint ha nem sikerül megállapodni, annak komoly következményei lehetnek, ez ugyanis nem pusztán elnökségi presztízsügy. Az az átfogó gazdasági válasz, amelyet az unió készül adni a válság utókezelésére, illetve annak érdekében, hogy ilyen válság soha többé ne ismétlődjön meg, annak ez a szíve-lelke. E nélkül az átfogó válasz megtörik - fogalmazott.

Horvátországot illetően még fennáll a csatlakozási tárgyalások júniusi lezárásának az esélye. A tárgyalások záró szakaszban vannak, és öt tárgyalási témafejezet nyitott. Ebből a halászati fejezet lezárásra kész. A versenyfejezet tisztán Horvátország teljesítésén múlik: rendeznie kell három hajógyár jövőjét. A horvát fél késlekedik - mondta a nagykövet.

A fennmaradó három fejezet közül kettőről - a költségvetési fejezetről, illetve a csatlakozásig tartó időszakra szóló monitoring tevékenység ma még nyitott ügyét is tartalmazó "egyebekről" - úgy vélekedett, hogy azok automatikusan megoldódnak, ha sikerül lezárni az alapvető jogokról és az igazságügyi reformról szóló fejezetet. A horvát fél azt ígéri, hogy május közepére teljesíti az elvárásokat. Ha ez így lesz, és a 27-ek körében az a meggyőződés alakul ki, hogy Horvátország teljesítette mindazt, ami a tárgyalások lezárásához szükséges, akkor ez lehetséges június végéig, de erre nincs garancia - mondta Györkös Péter. Elmondta: itt olyan követelményekről van szó, mint például a korrupció elleni küzdelem eredményessége, új bírák és ügyészek kinevezése, illetve az, hogy kezdjék meg a munkát a nem Hága illetékességébe tartozó háborús bűncselekmények ügyében eljáró különleges regionális bíróságok.

A bel- és igazságügyi kérdéseket illetően a magyar nagykövet elmondta: júniusban eredetileg csak a menekültügyi csomag lett volna napirenden - amivel egyébként az unió nagy lemaradásban van -, emellett azonban az észak-afrikai menekültválság nyomán felmerült még a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet megjavításának és az EU külső határai megerősítésének az igénye, valamint - a negatív vízumliberalizációs tapasztalatok miatt - e liberalizációs intézkedések felfüggesztésének a lehetősége.

Az elmúlt napokban - az észak-afrikai menekültek ügyében kialakult francia-olasz vita kapcsán - megfogalmazódott az a félelem, hogy a schengeni vívmányok lebontását jelentené, ha vissza lehetne állítani a belső határon az ellenőrzést. Györkös Péter nem osztja ezt a véleményt. Szerinte a schengeni rendszerrel kapcsolatban hasonlóak a tapasztalatok, mint az EU másik nagy vívmányával, az euróval: "nem tud minden helyzetre felkészülten reagálni, ezért tökéletesíteni kell".

Amellett, hogy az EU jobban kívánja védeni külső határait, harmadik országoktól elvárja az illegális migráció megakadályozását, valamint segítséget nyújt olyan tagállamának, ahol rés támadt a pajzson, szükséges az is, hogy átmenetileg egy belső védvonal legyen aktiválható - érvelt a nagykövet amellett, hogy "nagyon világos kritériumok és egyértelmű szabályok mentén, világos eljárás alapján, utolsó védelmi eszközként, csak a válsághelyzet időszakára" vissza lehessen állítani az ellenőrzést a belső határokon. Alakítsunk ki egy olyan védelmi vonalat, amit reményeink szerint soha nem kell majd alkalmazni - mondta.

A schengeni rendszer Romániával és Bulgáriával való bővítési tervéről Györkös Péter úgy vélekedett: reális célkitűzés, hogy a magyar elnökségi szakasz vége előtt kimondják: határvédelmi technikai szempontból Románia után Bulgária is felkészült. Vannak azonban olyan tagországok - tette hozzá -, amelyek pusztán a technikai feltételek teljesítését nem tekintik elégségesnek a bővítés támogatásához, márpedig "a célba éréshez a 27-ek egyetértése kell".

Az unió készülő roma keretstratégiáját illetően Györkös Péter nagykövet reményét hangoztatta, hogy sikerül "a roma probléma minden dimenzióját kiegyensúlyozottan megjeleníteni a tanács végső állásfoglalásaiban". Mint mondta, döntően és elsődlegesen a szociális, foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi problémák, a felzárkóztatás, a társadalmi befogadás oldaláról közelítik meg a kérdést, de vannak olyan tagországok, amelyek felhívják a figyelmet más aspektusokra, így például az emberkereskedelemre és egyéb problémákra is.