Szomszéd Orsolya: Összességében tehát elmondható, hogy a mostani alkotmányozók a 89-90-es alkotmányreform egyes jellemző irányain módosítva, bizonyos hatalmi egyensúlyokat gyengítve, de a főbb kereteket megtartva alkottak új alaptörvényt. Az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján például a költségvetési fegyelem követelményét beépítve változtattak a szabályokon, de nem az alkotmányos berendezkedés átalakításának szándékával. Így a kormányzati rendszerrel szemben 2006-ban felmerülő aggályokra sem reagál az új alaptörvény, megmarad a konstruktív bizalmatlanság intézménye, és a parlamentet sem lehet sokkal könnyebben feloszlatni.