Répássy: Elég világosak az új szabályok

Lehet, hogy mikor először találkozott vele, a rendőrség még nem tudta a megfelelő választ arra, ha visszaéltek a polgárőri jogosítványokkal és a gyülekezési joggal. A hétfői Btk-módosítások és a polgárőr törvény várható módosítása viszont már világossá teszik a testület számára, mi az, amit nem tolerálhat, például a gyöngyöspataihoz hasonló esetekben - nyilatkozta Répássy Róbert az igazságügyi tárcsa igazságügyért felelős államtitkára a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában hétfő este. A politikus úgy látja: az is világosan elkülöníthető lesz, hogy mikor csap át például egy politikai rendezvénynek bejelentett gyülekezés törvénytelenségbe. Arról, hogy az MSZP és az LMP megszavazta, a Jobbik viszont elutasította Btk-szigorítást, Répássy azt mondta, elég nyilvánvaló a Jobbik "politikai pecsenyesütögetése".

Létrehozva: 2011. május 3., 12:22	nyomtat	küld

kapcsolódó

	"Gátat kell szabni az egyenruhás bűnözésnek"
	Megszavazta a Btk. szigorítását a Parlament

Elég világosak az új szabályok - így reagált Répássy Róbert arra felvetésre, hogy vajon miként tudják majd betartani az új Btk-szabályokat; a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület például már keresi a tovább működés lehetőségeit a törvényes keretek között. Az igazságügyért felelős államtitkár részletezte is a parlament által hétfőn elfogadott törvényi szigorításokat, első helyen említve a nemzeti-etnikai kisebbségek ellen elkövetett garázdaság bűntettének tényállását, melyet e csoportok tagjaiban félelmet keltve valósítanak meg elkövetők. Kiemelte: ez az új tényállás speciálisan a gyöngyöspataihoz hasonló események szabva került beiktatásra a Büntető Törvénykönyvbe. Azokra a véleményekre, melyek szerint eddig is tiltotta a törvény, hogy a kisebbséghez tartozása miatt bárkit atrocitás érjen, és csupán be kellett volna tartani a már létezett szabályokat, az államtitkár úgy reagált: lehet, hogy a kriminológusok ezt állítják, de a bíróságok nem ezt állították. "A bíróságok - láttuk a gyöngyöspatai események kapcsán - egyáltalán nem úgy reagáltak erre az ügyre. Ez azt mondatta velünk, hogy módosításra van szükség, mégpedig egy pontosabb tényállást kell beiktatni a Btk-ba. A kifejezetten etnikai feszültségkeltés célzatával történő garázdaságra most ez az új szabály ad megoldást " - hangoztatta Répássy Róbert.

Polgárőrködés - csak a rendőrséggel megállapodás alapján

A másik új büntető törvénykönyvi tényállásról - amely azt szankcionálja, ha egy jogszabály által fel nem jogosított szervezet akar közbiztonságot, közrendet fenntartani - az államtitkár úgy nyilatkozott: eddig is világos volt, hogy csak az állam jogosult a törvények betartását és végrehajtását akár erőszakkal is kikényszeríteni; magán gárdák és civil szervezetek nem. Ez a Btk-módosítás és a polgárőr törvény folyamatban lévő változtatása a polgárőr tevékenység formájában létezett kiskapukat is bezárja. A jövőben ugyanis az végezhet polgárőr tevékenységet, aki a rendőrséggel együttműködési megállapodást köt, és csak az abban foglalt megállapodást végezheti -hangzott el az interjúban. "A polgárőr tevékenység, amely a bűnmegelőzés és a közbiztonság szempontjából nagyon hasznos tevékenység, csak rendőrségi kontroll alatt működhet"- hangoztatta Répássy Róbert, aki szerint a dolognak eddig is így kellett volna működnie. Ám a jövőben még szigorúbban fogják kizárni a jogszabályok, hogy a polgárőr tevékenység révén, vagy annak leple, látszata alatt próbáljanak etnikai feszültséget kelteni,vagy bármilyen, közbiztonságot veszélyeztető tevékenységet folytatni.

Mi dönt a határeseteknél?

A közelmúltban a Jobbik az egyik településen - egy gyilkosság hatására - erőszak elleni demonstrációt tartott. Ez beleférhet abba a "valamely csoportban-kisebbségben félelmet keltő tevékenység" kategóriába, holott ezt politikai demonstrációnak hirdették meg. Ezeket az eseteket hogyan tudják majd kezelni? - kérdezte a Közbeszéd. Világossá kell tenni, hogy az egyesülési és gyülekezési jog mindig csak békés cselekményre irányulhat - reagált Répássy Róbert, aki elismerte: a verbális bűncselekményekkel, a sértegetésekkel szemben a Btk más szabályaiban kell keresni a megoldást. A politikus emlékeztetett rá: ha valaki egy félelemkeltő, erőszakos cselekedetet nagy tömegben követ el, ezt nem hagyhatja a jog szó nélkül. "Van egy határ, ahol a gyülekezési jog gyakorlása mások szabadságjogaiba ütközik - ilyenkor a rendőrségnek ráadásul feloszlatási kötelezettsége is van" - hangzott a nyilatkozatban.

Fel van-e készülve erre a rendőrség? Éppen Gyöngyöspata kapcsán érték kritikák a rendőröket, miszerint megelőzhető lett volna az ottani összetűzés, ha a rendőrség időben, kellő módon lép fel, és olyan bizonyítékokat gyűjt, ami alapján a bíróság képes szankcionálni - vetette fel a Közbeszéd. Most már felkészült a rendőrség. Lehet, hogy, mikor első alkalommal találkozott a problémával, hogy visszaélnek a polgárőri jogosítványokkal és a gyülekezési joggal, még nem tudta a megfelelő választ - hangoztatta Répássy Róbert, aki úgy látja: a szabálysértési törvény módosításával, és részben a büntetőjogi megoldással elég világos utasítást kapott a rendőrség, hogy mely magatartást nem tolerálhat. Az államtitkár elismerte: a helyszínen döntési joggal bíró rendőri vezetőnek továbbra is nagy lesz a felelőssége, mivel el kell döntenie, hogy meddig terjed a gyülekezési jog, és hol kezdődik a törvénytelenség.

"A jobbik politikai pecsenyesütögetése nyilvánvaló"

Annak mi az üzenete az Ön olvasatában, hogy az LMP és az MSZP is megszavazta a Btk-módosítást, a Jobbik viszont nemmel szavazott? - kérdezte a Közbeszéd. A Jobbik helyzete érthető, mivel politikailag ő támogatja ezeket a magukat polgárőrnek nevező gárdistákat; a párt részéről tehát a politikai pecsenyesütögetés eléggé nyilvánvaló - hangzott az államtitkári válasz. A másik két ellenzéki párt döntését úgy értékelte Répássy, hogy azok régóta azon az állásponton vannak, miszerint fel kell lépni ezekkel a cselekményekkel szemben, legfeljebb a módszerekben és a jogi megoldásban van a vita velük. '"Mindkét ellenzéki párt elmondta, hogy ők ugyan az irányokkal egyetértenek, ám a konkrét megoldással nem - de mégis, hogy valami történjen végre, ezért megszavazzák ezt a szabályt, így kilencven százalékos többséggel fogadta el az Országgyűlés" - hangoztatta az igazságügyért felelős államtitkár a Közbeszéd stúdiójában.

Az igazságügyi tárca igazgathat, de a bírói függetlenség nem sérülhet

Mi igaz azokból az információkból, hogy az új alkotmány nyomán annyira átszervezik a bírói rendszert, hogy 2012-től már nem Baka András lesz a Legfelsőbb Bíróság vagy a Kúria elnöke? Illetve abból, hogy számos döntés - költségvetés, bírói vezetők kinevezése - átkerül az igazságügyi tárcához, és az átalakítási folyamat koordinálásával Áder Jánost bíznák meg, hazahívva őt az Európai Parlamentből? - kérdezte a Közbeszéd. Nem tudok ilyen döntésekről - reagált Répássy Róbert. Az viszont kétségtelenül igaz, hogy az új alaptörvény részben kötelezettséget ró a bírói szervezetre vonatkozó törvények tekintetében - ilyen például a Kúria átnevezése - , és megnyit bizonyos lehetőségeket. Például, hogy a bírósági igazgatásban az igazságügyi minisztérium is részt vegyen - mondta az államtitkár. "Sietve leszögezem, hogy csak európai modellek képzelhetők el. Európában több országban is részt vesznek az igazságügyi minisztériumok a bírósági igazgatási tevékenységben. Egy közös ezekben a modellekben: a bíró ítélkezési függetlensége garantált. Ezt Magyarország új alaptörvénye garantálja. Megint más kérdés, hogy kinek kell az igazságszolgáltatás infrastruktúráját, a bíróságokat igazgatni. Ez elválasztandó attól a kérdéstől, hogy a bíró független és csak a törvénynek van alárendelve" - szögezte le Répássy Róbert, igazságügyért felelős államtitkár a Közbeszéd stúdiójában.