A tanácskozást a magyar elnökség nevében levezető Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a keddi vita iránymutatásul szolgálhat az útitervvel kapcsolatos további eszmecseréhez. Az Energia Útiterv - amelynek végleges változatát idén a harmadik negyedévben hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság (EB) - azt mutatja majd be, hogy a villamos energia szektorban hogyan valósítható meg a több mint 90 százalékos szén-dioxid kibocsátás-csökkentés 2050-ig - mondta el a miniszter. Az útiterv széleskörűen meghatározza majd a célok megvalósításához szükséges intézkedéseket, amelyekhez elengedhetetlen lesz a szükséges pénzügyi források biztosítása mind nemzeti, mind uniós szinten.

Fellegi Tamás szerint fontos, hogy ezen a területen is érvényesüljön a szolidaritás elve, vagyis az EU vegye figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait, lehetőségeit. A következő évtizedekben kiemelt jelentősége lesz az energiahatékonyság fokozásának, a megújuló energiák széleskörű felhasználásának, valamint a fogyasztási igények befolyásolásának, illetve az infrastrukturális beruházások megvalósításának - mondta a miniszter. Hozzáfűzte: a kibocsátás-csökkentés az unió versenyképességének növelése mellett munkahelyeket is teremt. A célok megvalósításához elengedhetetlen a megfelelően képzett munkaerő biztosítása az energiaszektorban.

Günther Oettinger, az EB energetikai biztosa a tanácskozás megkezdése előtt újságíróknak elmondta: a brüsszeli testület "szigorú javaslatot" terjeszt majd elő az úgynevezett nukleáris stressztesztek módszertanára, kritériumaira, a kérdést pedig a keddi találkozón is megvitatják majd. Az atomerőművek biztonságát elemző teszt részeként a Japánban történt események fényében egyebek között azt vizsgálják majd meg, hogy miként hatna a létesítményekre egy földrengés vagy szökőár - mondta a brüsszeli biztos. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként lehet rábírni az atomenergiára nagymértékben támaszkodó Franciaországot, illetve Nagy-Britanniát egy szigorú teszt elvégzésére, Oettinger csupán annyit mondott, hogy a nukleáris biztonság valamennyi tagország közös érdeke.

Az atomenergia az egyik leginkább vitatott téma az unióban, szinte nincs is olyan kérdés, amely annyira megosztja a tagállamokat, mint a nukleáris energia használatához fűződő viszony. Ezt mutatja például, hogy a 27 tagországból 14-ben van valamilyen nukleáris program, 13-ban viszont egyáltalán nincs - fejtette ki Fellegi Tamás még hétfőn, a miniszteri értekezlet témáit ismertető sajtóbeszélgetésen.

Reinhold Mitterlehner, a nukleáris energia használatát elutasító csoportba tartozó Ausztria energiaügyért felelős minisztere a keddi tanácskozás előtt újságírók előtt következetességet és szigorúságot sürgetett. Mint mondta, nem szabad hagyni, hogy az EU valódi munka helyett "alibizzen" az atomerőművi stressztesztek kérdésében. A vizsgálatnak egyebek mellett arra is ki kell térnie, hogy miként kell eljárni, ha repülőgép zuhan az adott atomerőműre - mondta az osztrák miniszter.

Az uniós energetikai miniszterek a március 11-én Japánban történt kettős természeti katasztrófa következtében kialakult nukleáris válság hatására abban egyeztek meg, hogy az év végéig valamennyi atomerőművön stressztesztet végeznek. Az EU-ban a japán válság előtt 143 atomerőmű működött. Németországban időközben többet leállítottak.