Az ország napi likviditását kezelő és a költségvetési folyamatokat kézben tartó politikusaink meggyőztek arról, hogy az Alkotmánybíróság jogkörszűkítésére szükség van - fogalmazott Lázár János. Mint folytatta, az volt a kérdés, minek kisebb a kockázata: korlátozni az Alkotmánybíróság jogkörét vagy kockáztatni az ország finanszírozhatóságát. "Mi az előbbi megoldást választottuk, és bevállaltuk, hogy kritika éri a demokrácia iránti elkötelezettségünket" - jegyezte meg a frakcióvezető, aki arra is kitért, hogy az Alkotmánybíróság visszakapja jogosítványait, amint az államadósság a GDP ötven százaléka alá csökken.

Az Fn.hu azon felvetésére, miként "robbantható" ki a hatalomból az Orbán-kormány, Lázár úgy reagált: "egy demokratikus választással". A honatya arra hívta fel a figyelmet, hogy egy demokráciában mindig a választói akarat érvényesül, vele szemben még parlamenti többség birtokában sem kormányozható egy ország. Emlékeztetett: Medgyessy Péter megnyerte a 2002-es, Gyurcsány Ferenc a 2006-os választásokat, de egyetlen reformelképzelésüket sem tudták megvalósítani a társadalommal szemben. Még az olyan, amúgy csupán feles törvényekkel szabályozott területeken sem haladtak, mint az oktatás, az egészségügy, a közpénzek vagy a tömegközlekedés ügye. Az emberek egész egyszerűen nem hitték el, hogy a kormány tervezett intézkedéseitől jobb lesz az életük - fűzte hozzá.

Lázár János az Fn.hu-nak adott interjújában szólt az új választójogi törvényről is, mely szavai szerint az elkövetkező évtizedekre készült. A részleteiről szólva elmondta azt is, hogy az egy-, és kétfordulós választási rendszer mellett is tudna érvelni, és a jelenlegi állás szerint a megyei listák lehagyásával kizárólag országos listára szűkítené a választást. Lázár János szerint az ajánlószelvény rendszere visszaélésre ad lehetőséget, ezért megfontolandónak tartja, szükség van-e rá egyáltalán.