Az uniós végrehajtó testület a véleménynyilvánítás és a média szabadságának az EU-csatlakozásra törekvő nyugat-balkáni országokban, illetve Törökországban tapasztalható helyzetéről rendezett nagyszabású szakmai tanácskozást, mintegy félezer résztvevővel. Az egyik bevezető előadást Kroes tartotta, és ebben kitért a magyar médiatörvény ügyére is.Ismertette az eredeti törvénnyel kapcsolatban Brüsszel által megfogalmazott kifogásokat, örömmel állapította meg, hogy Magyarország módosította a törvényt, és hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság szoros figyelemmel kíséri annak alkalmazását. Itt azonban nem csupán Magyarországról van szó - hangsúlyozta az EU-biztos, és hozzátette: nem is csupán a Nyugat-Balkánon vagy Törökországban kell ügyelni a média pluralizmusára, hanem az unión belül is fel kell figyelni arra, ha valami veszélyezteti "azokat az elveket és értékeket, amelyek összetartják Európát". Emlékeztetett arra, hogy ő maga 16 EU-tagországhoz fordult levélben, tájékoztatást kérve az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek a nemzeti jogba való átültetéséről. Nem szoktam öncélúan leveleket írni, biztosíthatom Önöket, oka volt annak, hogy írjak - jegyezte meg. A konferencia témájában közvetlenül érintett országokról szólva Neelie Kroes egyebek közt nagyon aggasztónak nevezte azokat a híreket, amelyek Törökországból az internet szűrésével kapcsolatban érkeznek.

Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, aki a soros magyar EU-elnökség nevében tartott indító előadást, a magyar médiatörvény ügyéről szólva azt mondta, hogy a magyar fél számára nagyon fontos és intellektuálisan érdekes volt az együttműködés Neelie Kroes hivatalával ebben a kérdésben. Pozitívnak minősítette ennek az együttműködésnek a végkimenetelét. Hozzátette ugyanakkor: a mostani konferencia témáját - a véleménynyilvánítás és média szabadsága - kiegészítené a "felelősség" szóval, vagyis a véleménynyilvánítás és média szabadságáról és felelősségéről beszélne.

A helyettes államtitkár az MTI-nek adott nyilatkozatában kiemelte az újságírók felelősségét abban a tekintetben, hogy megmaradjon a bővítés iránti fogékonyság az EU régi tagállamaiban. Prőhle hangsúlyozta, hogy a média képviselőinek tenniük kell a csatlakozni kívánó országokról való hiteles tájékoztatáson keresztül azért, hogy ne szülessenek alaptalan félelmek ezekkel az államokkal kapcsolatban, illetve hogy azokban ne alakuljon ki apátia az uniós bővítési folyamatok lassúságából eredően.

A magyar helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az unióban vannak kezdeményezések új jogi szabályozás megteremtésére a médiaszabadság ügyében, mert lépést kell tartani a változó médiakörnyezettel. Az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy ez év végéig álljon elő a média szabadságáról, pluralizmusáról és a hatóságok függetlenségéről szóló uniós jogszabálytervezettel, Viviane Reding igazságügyi EU-biztos pedig általános vitát kezdeményezett arról, milyen szerepet töltsön be az unió a médiaszabályozás terén - emlékeztetett Prőhle Gergely.