- Szerdán először vesz részt hazánk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Egyetemes Időszakos Felülvizsgálatának tanácskozásán, s a delegációt ön vezeti. Raportra hívtak minket?

- Nincs miért raportra hívni Magyarországot. Egyébként már 2008-ban kisorsoltak bennünket. Az eljárás előbb-utóbb valamennyi ENSZ-tagállamot érinti, rutinszerű történetről van szó. Az általunk, a civilszervezetekkel szoros együttműködésben összeállított jelentést már februárban le kellett adni, s ezt a dokumentumot fogják most értékelni a tagállamok képviselői. A genfi meghallgatást Gabon, Ukrajna és Franciaország vezeti, de bármelyik állam delegáltja kérdezhet majd. Ezt követően ajánlásokat kapunk arra vonatkozóan, mit csinálhatnánk jobban ezen a területen, szeptemberben pedig az egész tanács szavaz majd a magyar jelentés elfogadásáról. Ismétlem, a megméretés minden tagállamot érint, nem csak minket.

- Jó ez nekünk?

- Üdvözlendőnek tartom, ha odafigyelünk egymás emberi jogi helyzetére, s a Fidesz-KDNP ellenzékben is ezt mondta. 2006 őszén például éppen ennek szellemében fordultunk az Európai Unióhoz, amikor miniszterelnöki utasításra rég nem látott rendőri brutalitás zajlott Budapest utcáin. Ma azonban semmi olyan nem történik hazánkban, ami miatt szégyenpadra lehetne bennünket ültetni.

- Tehát nem kell újabb sajtóhadjáratra számítani, mint a médiatörvény vagy az alkotmányozás kapcsán?

- Mi, magyarok hajlamosak vagyunk egyfajta áldozati szerepbe manőverezni magunkat, ehhez persze olykor sokat segítenek külföldi politikusok és orgánumok. Bár léteznek olyan körök, amelyeknek mondjuk az alkotmányozás problémát jelent, és hangot is adnak kifogásaiknak, azért vannak szép számmal olyanok is, akik üdvözölték az új magyar alaptörvényt. Például a Vatikánban jártamkor több magas rangú bíborostól is rengeteg dicsérő szót kaptam, mondván, végre egy alkotmány, amely nem mossa össze az azonos neműek kapcsolatát a házassággal. A szolidaritásból érkező kritikákra természetesen oda kell figyelni, ezt mi is megtettük a médiatörvény módosításakor.

- A mostani jelentés fontos részét képezi hazánk uniós elnökségének egyik prioritása, mégpedig az európai roma keretstratégia. Hogy halad a munka?

- Célegyenesben vagyunk, május 19-én ülnek össze az unió szociális és munkaügyi miniszterei, s szavaznak az általunk az Európai Bizottsággal közösen tett ajánlásról. Már napi szinten zajlanak az egyeztetések, jó irányba halad az ügy.

- Mikor lesznek ennek törvényi szinten is kézzelfogható eredményei?

- Ha az ajánlásunkat elfogadják, az új minőséget jelent majd az európai romapolitikában. Minden ország politikai kötelezettséget vállal ugyanis, hogy december 31-ig elkészíti saját nemzeti romastratégiáját. Ezt aztán a következő év elején, majd minden második esztendőben, a források felhasználásával, a programok hasznosságával együtt, felülvizsgálja a bizottság. Az eddigieknél átláthatóbb és ellenőrizhetőbb rendszer indul el tehát hamarosan, de hogy ez mikorra vezet kézzelfogható, a mindenna­pokban is érzékelhető eredményre, azt egyelőre nem lehet megmondani.

- Hetekkel ezelőtt Orbán Viktor kormányfő bejelentette, százezer roma juthat munkalehetőséghez. Miként valósulhat ez meg?

- Újdonság, hogy az uniós keretstratégia is hangsúlyozza a cigányság szerepét a felzárkózásban. Fontos tehát, hogy nem felzárkóztatásról beszélünk, ez a különbség az államtitkárságunk nevében is megjelenik. Erre az elvre is épül a magyar program, amely szerint a következő négy évben négyszázezer új munkahely létrehozását vállalta a kormányzat, és azt mondtuk, ennek a negyede jusson a romáknak. Ezeket a helyeket azonban fel is kell tölteni. Ezért is kötünk megállapodást az Országos Roma Önkormányzattal, ő biztosítja majd a szükséges, adott esetben megfelelően képzett humán erőforrást a cigányság részéről. Természetesen a másik fél partnersége nélkül ez a folyamat nem működhet, és ahogy mondani szokták, az akarást is meg kell tanítani. Vannak ugyanis, akik, sokszor önhibájukon kívül, akarni sem tudnak. Erre is megoldást kell találni.

- Említette a megállapodást a roma önkormányzattal. Mikor kötik ezt meg?

- A tárcákkal való egyeztetéseket követően a kormány a múlt héten elfogadta az együttműködés tervezetét, és felhatalmazta a miniszterelnököt, hogy írja alá. Erre, amint Orbán Viktor külföldi elfoglaltságai lehetővé teszik, akár már a jövő héten sor kerülhet.

- Legutóbb Gyöngyöspatára irányult a figyelem a romák kapcsán.

- A médiában mindig a negatív szenzációnak jut nagyobb hely. Arról, hogy mindeközben Szendrőládon, a Nemadomfel! Házban egy özvegy nyugdíjas pedagógus mindennap harminc roma gyereknek főz ebédet, nem szólnak a hírek. Arról már sajnos sokkal inkább, hogy egy részeg provokátor elvégezte a dolgát az útkereszteződésben, s ezután a felheccelt romák jól elverték. A világ már csak ilyen. Úgy gondolom, még ma is sokkal több helyen jellemző a valóságos integráció, a békés, tisztességes egymás mellett élés, mint nem. Persze el kell ismerni, előállhat elviselhetetlen közbiztonsági helyzet, és sajnos mindig lesznek olyanok, akik ebből politikai tőkét kívánnak kovácsolni. A kormánynak kötelessége jó választ adni minderre. Ennek egyik része a közbiztonság törvények általi szavatolása, amihez szükség van a rendőrségre és a bíróságokra is. Ide tartozik egyébként a mostani Btk.-szigorítás is. A másik rész azonban sokkal fontosabb: a politikai haszonszerzők elvonulását követően békét kell teremteni, mondjuk úgy, hogy egy asztalhoz kell ültetni az érintetteket. Ez a megyei kormánymegbízottak feladata, akik teszik is a dolgukat.

- A Süddeutsche Zeitung cikke szerint ön a munkahelyek újraelosztásánál romakvótát követel, mégpedig úgy, hogy az semmilyen területen se legyen huszonöt százaléknál alacsonyabb. Mit takar ez pontosan, tekintve, hogy a cigányság a teljes társadalom csupán hét-tíz százalékát adja?

- A romák között nyolcvanöt százalékos a munkanélküliség, ettől kezdve van egyfajta felültervezése a dolognak. Hiszen náluk arányosan több munkahelyre van szükség. Ezért gondoltuk azt, mint már korábban említettem, hogy minden leendő munkahely negyede jusson a romáknak.