- Milyen tényezők határozzák meg az energiastratégia kereteit, és melyek a fő céljai?
- Mivel a fejlődés egyik alappilléréről van szó, ezért a hazai gazdaságot meghatározó tényezők adják az Energiastratégia 2030 dokumentum kereteit is. Vagyis a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek. Magyarország energiaigénye az előrejelzések alapján a jövőben tovább növekszik, ugyanakkor a hagyományos energiaforrások ezt az igényt hosszú távon, a hozzáférhetőség fokozatos romlása következtében, egyre magasabb áron tudják majd csak kielégíteni. A hagyományos energiaellátást illetően Magyarország gazdasága és lakossága kiemelten sérülékeny helyzetben van a köztudottan nagymértékű, csaknem nyolcvanszázalékos földgázimport-függőség következtében. Ezen keretek között a legfontosabb stratégiai cél a versenyképesség biztosítása, valamint a megfelelés a fenntarthatóság kritériumainak, és az ellátásbiztonság erősítése.
- Milyen eszközökkel kívánják a célokat megvalósítani?
- A stratégia az eszközrendszer elemeit a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésében, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztésében, az új energetikai intézményrendszer kialakításában, az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozásában határozza meg. Az ötödik elem az atomenergia.
- A legfontosabb kérdés talán az, hogy mennyiben változik ezzel az energiahordozók magyarországi felhasználási aránya, és főként miként alakul az atomenergia részesedése?
- Az atomenergia továbbra is a hazai villamosenergia-termelés megkerülhetetlen elemének tűnik. A nukleáris energia magyarországi alkalmazásának kérdéskörét kétfelé kell választani. Az egyik a paksi atomerőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbításával, a másik az esetleges bővítéssel kapcsolatos. Az üzemidő meghosszabbításáról a kormányzat és a parlament már meghozta a döntését, az engedélyezési eljáráshoz szükséges előkészületek elindultak. Pakson is elvégzik a stressztesztet, és ha szükség van további feltételek megállapítására, akkor azt az engedélyezési hatóság meg is teszi. Az esetleges új blokkok rendszerbe állításáról még nincs döntést. Ehhez még számos szempontot kell mérlegelnie a kormánynak, de az biztos, hogy a legfontosabb a biztonság.
- Mi a helyzet a megújuló energiákkal?
- Magyarország uniós vállalása, hogy 2020-ig legalább 13 százalékra növeli a megújuló energiaforrások arányát az energiafogyasztásban a jelenlegi hét százalék körüli értékről. Ez gyakorlatilag a jelenlegi arány megduplázását jelenti, mint ahogy az elmúlt évtizedben is hasonló folyamat játszódott le. Ezen a téren lehetséges a gyors előrelépés, és 2030-ig eljuthatunk a húsz százalék körüli értékig. A fejlesztésnek azonban egyik fontos kritériuma az, hogy az így előállított energia ára versenyképes legyen a hagyományos energiaforrásokkal, mert például a túl drágán előállított árammal veszélybe kerülhet az ellátás biztonsága és a gazdaság egészének versenyképessége is.
- Ebből következik, hogy ezeket a döntéseket kiterjedt, alapos és széles körű egyeztetéseknek kell megelőzniük.
- Így van. Ahogyan a megújuló cselekvési terv esetében tettük, úgy az energiastratégia kapcsán is elengedhetetlennek tartjuk a széles körű szakmai és társadalmi konzultációkat. A cselekvési terv esetében elmondhatom, hogy sok értékes észrevételt és javaslatot építettünk be az anyagba. Az energiastratégia szakmai egyeztetésein is túl vagyunk már. Tavaly év vége óta vártuk az iparági szereplők, szolgáltatók, kutatóintézetek, környezetvédő és zöldszervezetek véleményét, észrevételeit. Ezeknek a felhasználásával állt össze a hamarosan társadalmi egyeztetésre kerülő anyag, amelyhez biztosan sok hasznos, előre mutató észrevételt kapunk majd.
- Az uniós tagállamok emellett vállalták, hogy tíz százalékban olajos növényekből előállított bioüzemanyagot használnak fel a járműveikben. Ezzel a kötelezettséggel miként számoltak?
- A tízszázalékos bioüzemanyag-kvótát 2020-ra teljesíteni tudjuk, de ezen a területen 17 százaléknál tovább nem szeretnénk elmenni a következő évtizedben sem. A hazai biodízel-gyártásnak az itthoni szükségletekre kellene koncentrálnia, nem szándékozunk exportkapacitásokat kiépíteni ezen a téren. Vigyázni kell ugyanis arra, hogy ennek az ágazatnak a fejlődése, ne az élelmiszer-ellátás és az élelmiszerexport kárára valósuljon meg.
- Hol látja a legnagyobb lehetőségeket a földgázfüggőség csökkentésére?
- Fűtési célra az összes energiafelhasználás csaknem negyven százaléka megy el. E területen radikális változás következhet be két évtized alatt, itt lehet jelentős mértékben oldani az ország gázfüggőségét. Ha az állam komolyan gondolja az energiatakarékosságot, akkor azt magán kell kezdenie, és példát kell mutatnia. A középületeknél ötvenszázalékos energiamegtakarítást lehet elérni.
Ezzel több legyet üthetünk egy csapásra, hiszen csökkenthető az energiaszámla és a függőség, biztonságosabbá tehető az ellátás, és így munkához juthat a kis- és középvállalkozói réteg is. Ha sikerül egy jelentős épületrekonstrukciós programot megvalósítani, akkor akár hetven-nyolcvan százalékos is lehet az energiamegtakarítás, ami 35 százalékos gázigénycsökkenést hozhat. Itt nyílik ugyanakkor az energiahatékonysági beavatkozások mellett a legnagyobb lehetőség a megújuló források bevetésére is. Magyarország ugyanis mind biomasszában, mind hőforrásokat tekintve az átlagosnál jobb adottságokkal rendelkezik.
- Milyen szerepük lesz ebben a helyi önkormányzatoknak?
- Alapvetően nekik kell majd kitalálniuk, hogy melyek a leghatékonyabban és a legversenyképesebben kiaknázható helyi források, és miként kellene azokat a közösség szolgálatába állítani. A helyi adottságok ugyanis rendkívül különbözők.
- Sokan tartanak attól, hogy megszűnik a bányászat, és elvész a hazai szénvagyon. Milyen jövőt jósol a hazai bányászatnak?
- Szó sincs megszűnésről. A hazai szénvagyon a nemzeti vagyon része, és versenyképes hasznosítása a kormány egyik feladata. Az áramtermelésben a hazai szénből előállított energia részesedése 10-15 százalék körül lehet, attól függően, hogy milyen környezetkímélő technológiákat lehet alkalmazni a következő két évtizedben.