Horvátország uniós csatlakozása kapcsán a helyettes államtitkár megbeszélést folytatott Jean-Michel Casával, a francia külügyminisztérium Európa-ügyi főigazgatójával, aki május végi zágrábi útja előtt Magyarországra is ellátogat.

Prőhle a találkozó után az MTI-nek elmondta: francia részről maximális elismeréssel beszélnek a magyar uniós elnökség ezzel kapcsolatos eredményeiről, illetve mindarról, ami az elmúlt négy és fél hónapban történt.

A magyar uniós elnökségből még fennmaradó két hónappal kapcsolatban szóba került a romastratégia, illetve a magyarországi romapolitika. A gyöngyöspatai események kapcsán a francia diplomácia Prőhle tájékoztatása szerint úgy gondolja, hogy a magyar kormány helyesen lépett fel a múlt hétfői törvénymódosítással, "amelyet (Párizsban) szimpátiával fogadtak, s ez sok félreértést is eloszlatott". "Egy olyan ország, mint Franciaország, az ilyen kulturális és szociális hátterű ellentéteknek az összetettségét maximálisan megérti" - tette hozzá.

Franciaország nagy jelentőséget tulajdonít az internet-szabályozásnak, s a G8-as csoport elnökeként a május 26-27-i deauville-i találkozón várhatóan egy nyilatkozattervezetet is előterjeszt majd a témában. Ehhez kapcsolódva Prőhle megjegyezte, hogy Magyarországon a médiatörvény, illetve az új alaptörvény kapcsán a diktatúrában, majd az azt követő húsz év jogállamiságában szerzett tapasztalatok arra intenek, hogy a szabadság és a felelősség kérdéseit újra kell gondolni.

"Úgy tűnt és (a francia partnerek) meg is erősítették, hogy ebben a tekintetben nagyon azonos állásponton vagyunk. Az elmúlt években számos olyan fejlemény történt, amely a szabadság és a felelősség viszonylatában újragondolásra tesz érdemessé olyan fontos kérdéseket, mint amilyen a sajtó vagy az internet szabadsága" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: Párizs a szellemi tulajdon védelméről és az információszabadságnak a felelősséggel való párosításáról kíván nyilatkozatot elfogadtatni a G8-ak csúcstalálkozóján, annak érdekében, hogy "ne lehessen parttalanul garázdálkodni" az interneten.

A magyar és a francia kormány korábban a Magyarországon jelen lévő francia cégek működését elősegítő megbízottakat nevezett ki, hogy megoldást találjanak a felmerült nehézségekre. Francia részről Paul-Henri Ravier, a számvevőszék főtanácsosa és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi vezérigazgató-helyettese, magyar részről pedig Madarász László, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara korábbi elnöke látja el a rendezési feladatokat.

A két közvetítő tevékenységét Prőhle szerint mindkét részről pozitívan értékelik. "Megállapítottuk, hogy a külügyminisztériumoknak felelőssége és feladata is van az ellentétek és a félreértések rendezésében" - mondta Prőhle.

Az MTI azon kérdésére, hogy az Alstom és a BKV között Franciaországban folyó per mellett van-e egyeztetés a két vállalat között, a helyettes államtitkár elmondta: "a két kormánymegbízott végzi a munkáját, ezt a külügyminisztériumok gondosan figyelemmel kísérik és ahol lehet, előmozdítják".

Megállapodás született arról is, hogy Magyarország a francia külügyminisztériumba úgynevezett cserediplomatát delegál: egy magyar diplomata egyéves turnusváltásban részt fog venni a francia külügyminisztérium munkájában - tájékoztatott Prőhle.