Medgyessy Péter megjelent a 2002-2010 közötti államadósság növekedést vizsgáló albizottság keddi ülésén. A volt miniszterelnök értékelésében elmondta, 2002 és 2004 között a költségvetési hiány 8,9 százalékról 6,4 százalékra csökkent. Megjegyezte, a Dancsó József albizottsági elnök által átadott dokumentumok precízen mutatják be a költségvetési hiány és az államadósság alakulását a 2002 és 2010 közötti időszakban. Arra a baloldalon gyakran hangoztatott vádra, hogy a száznapos program miatt indult jelentős növekedésnek az államadósság, úgy reagált, az csak egy százalékkal növelte a hiányt. Kifejtette, a források jelentős része a közalkalmazottak és egészségügyi dolgozók ötven százalékos béremelésére ment el, amit már az abban az időszakban is jelentkező pályaelhagyás mértéke indokolt. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: bár később az MSZP körében elterjedt az a vélekedés, hogy a program káros volt, azonban annak előnyeit a 2002-es helyhatósági választásokon élvezhették.

A program további elemeiként megemlítette még a nyugdíjkorrekciós intézkedéseket, valamint az agrárium konszolidálására fordított 60 milliárd forintot. Ezeket összegezve úgy vélekedett, a száznapos program nem volt felelőtlen. Pősze Lajos független képviselő azon kérdésére, hogy a nyugdíjkorrekciós intézkedések megalkotásakor nem merült-e fel, hogy a '97-es nyugdíjreformot is felül kellene vizsgálni, Medgyessy úgy reagált: bár továbbra is helyesnek ítéli meg a rendszer átalakítását, ugyanakkor az ő kormányzása idején még nem voltak szabályozva az új rendszerű nyugdíjkifizetések, ami anomáliákat okozhatott.

A korrupció morális hatása katasztrofális, ugyanakkor véleményem szerint a hiányt és az államadósság növekedését kevéssé befolyásolta - válaszolta Babák Mihály fideszes képviselő kérdésére.

Arra a kérdésre, hogy "mennyibe került" a koalíció, úgy válaszolt: az ország kormányozhatósága érdekében fenn kellett tartani azt. Megjegyezte, a koalíció talán az oktatás területén "került a legtöbbe", az SZDSZ-es szakpolitikusok által elkövetett hibák miatt.

A kérdéses időszakban épített autópályák árát firtató felvetésre úgy reagált: véleménye szerint Magyarország felszíni adottságai indokolták a magas költségeket. Hozzátette: ugyanakkor szükségesnek tartja azokat a fejlődés és növekedés szempontjából.

A lakáshitelekkel kapcsolatban kifejtette: a devizában eladósodottak mai helyzete és kormánya intézkedései között nincs összefüggés. A kialakult helyzetért felelősek a bankok, mert nem hívták fel a figyelmet az árfolyamkockázatra, felelős az állam, mert nem gyakorolt kellő kontrollt a bankok felett, és felelősek az állampolgárok is, hiszen nem jártak el kellő körültekintéssel ők sem - idézte Surányi Györgynek, a Nemzeti Bank egykori elnökének gondolatait.