Mikulás Dzurinda május elején azt nyilatkozta: Szlovákia és Magyarország kapcsolatában nem erős gesztusokra, erőfitogtatásra, hanem az együttműködés folytatására és kölcsönös tiszteletre van szükség.

Nem hiszem, hogy egy demokrácia és egy ország ereje abban nyilvánulna meg, hogy képviselői bakancsaikkal az asztalt verik, és erős jelszavakat kiabálnak. Egyáltalán nem - jelentette ki a szlovák külügyminiszter azt követően, hogy találkozott a szlovák parlament külügyi bizottságának tagjaival és az ország európai parlamenti képviselőivel. A találkozó témáját a szlovák-magyar kapcsolatok időszerű problémái képezték.

A tárcavezető leszögezte: amennyiben bármelyik fél fontos intézkedéseket kíván foganatosítani, amelyek valamilyen módon a másik országot is érintik, ki kell használni a szlovák-magyar alapszerződés és a 12 vegyes bizottság nyújtotta lehetőségeket.

Dzurinda szerint Pozsony így kíván eljárni, azokban a "nyitott kérdésekben", amelyek az új magyar alkotmány elfogadásából, illetve a hozzá kapcsolódó, később elfogadásra kerülő sarkalatos törvényekből erednek. Úgy véli: a magyar alkotmányban van egy-két cikkely, amelyek megvalósítása a mindennapi életben "zavart és a kétoldalú kapcsolatok romlását eredményezhetné, amit nem szeretnénk".

Az Európai Parlament, a Velencei Bizottság és Strasbourg - ez az a három hely, ahol vitát kell nyitni, és igyekezni kell felhívni a figyelmet az új magyar alkotmány területen kívüli hatásaira - mondta a közelmúltban újságíróknak Pavol Hrusovsky, a szlovák parlament kereszténydemokrata alelnöke.

A miniszter aláhúzta: Szlovákia továbbra is várja a választ arra a kettős állampolgárságot érintő szlovák szerződés-tervezetre, amelyet Maros Zilinka belügyi államtitkár adott át február 15-én magyar partnerének Budapesten.

A szlovák-magyar kapcsolatok jelenleg kitűnőek - mondta Martonyi a TASR közszolgálati szlovák hírügynökségnek. A miniszter szerint ez annak ellenére is igaz, hogy "néhány kérdésben eltérő a két ország véleménye". Martonyi hozzátette, hogy épp ezekről a témákról fognak szólni a csütörtöki pozsonyi tárgyalások.

A szlovákiai sajtó úgy látja: amióta Budapesten és Pozsonyban új kormányok vannak hatalmon, megszűnt ugyan a nyílt szópárbaj a két ország között, a politikai viszony nyugodtnak nevezhető, de tény az is, hogy a nagyjából egy év alatt egyetlen probléma sem oldódott meg. Szlovák részről a külhoni magyarok kettős állampolgárságát, tervezett szavazati jogát és az új magyar alkotmány néhány cikkelyét tartják nagyon problematikusnak, míg magyar részről a szlovák államnyelvtörvényt és a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot vetik fel.

Egyszerű megoldás lenne visszatérni ahhoz a korábbi gyakorlathoz, amikor Orbán Viktor első miniszterelnöksége és az akkori szlovák kormányfő, Mikulás Dzurinda idejében nem alkalmaztak szankciókat a kisebbségi nyelvhasználat miatt - vélekedett Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a múlt héten, miután Pozsonyban tárgyalt a külügyminiszteri találkozó előkészítéséről.

Hangsúlyozta, a nyelvhasználat gyakorlatában a korábbi kedvező példához kellene visszatérni. Magyarország az államnyelvtörvény ügyében továbbra is a Velencei Bizottság (az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főbiztosának ajánlásait tekinti mérvadónak - tette hozzá.

Prőhle Gergely szerint a külügyminiszterek fontos infrastrukturális közös beruházásokról is tárgyalnak, amelyek "a két ország polgárainak közeledését teszik lehetővé". A miniszteri találkozónak ez lehet a legfontosabb üzenete - mondta.

A magyar külügyminisztert fogadja Ivan Gasparovic szlovák államfő, valamint Iveta Radicová miniszterelnök is.

Pozsonyban csütörtökön kerül átadásra a Jószomszédsági és megértési díj is, amelyet minden évben a külügyminiszterek ajándékoznak egy-egy magyar és szlovák személyiségnek, illetve szervezetnek.