A magyar EU-elnökség hivatalos kísérő rendezvényén a szövetség szervezésében a vállalatok képviselői vitatták meg az EU2020 stratégiát, és az ehhez kapcsolódó Nemzeti Reform Programban szereplő magyar vállalásokat. Cséfalvay Zoltán emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban a versenyképességre több elképzelés is létezik egyszerre az EU2020 stratégia mellett.

Az államtitkár kifejtette, hogy az Európai Unió versenyképességének erősítésére irányul többi között a belső piac megújítását szorgalmazó törekvés, amelynek továbbviteléről a május 30-31-ei versenyképességi tanácson döntés születhet. Ugyancsak az unió versenyképességét segítené az a kilenc miniszterelnök által jegyzett stratégia is, amely a vállalkozásokra koncentrál, és a szabad piaci hozzáférést, a bürokrácia leépítését, a pénzügyi eszközök elérhetőségét, az innovációt helyezi előtérbe.

Cséfalvay Zoltán szólt arról is, hogy az euro plusz paktum is az Európai Unió versenyképességét szolgálja. Bár Magyarország nem írta alá a dokumentumot, de anélkül is teljesít az abban megfogalmazott öt pontból négyet: az adóféket, a munkaerőpiac rugalmas átalakítását, a nyugdíjrendszer és a demográfiai folyamatok, valamint a termelékenység és a bérek növekedésének összekapcsolását. Viszont a közös konszolidált társasági adóalap csökkentené a GDP növekedését, és szembe menne az adócsökkentési kormányzati törekvéssel - mondta az államtitkár.

Az EU2020 stratégiához kidolgozott Nemzeti Reform Programmal kapcsolatban Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy április 15-én Magyarország a véglegesített változatot elküldte az Európai Bizottságnak, az Európai Tanács ajánlásokat ad majd a tagországoknak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Reform Programban megfogalmazott vállalásokat a vállalatok nélkül nem lehet végrehajtani.

A szakmai rendezvényen Márkus Csaba, a JVSZ EU-bizottsága elnöke, a Deloitte Zrt. kutatás-fejlesztés (K+F) és állami támogatások igazgatója kiemelte, hogy az Európai Unió kohéziós politikájának is az EU2020 stratégia céljainak megvalósítását kell szolgálnia a jelenlegi tervezési ciklusban még hátra lévő időszakban, illetve a 2014-től kezdődő tervezési periódusban is. Szerinte ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a K+F területén tett vállalását, változtatni kell a cégek számára kidolgozott feltételrendszeren.

A 2014. utáni kohéziós politika várható változásairól szólva Márkus Csaba elmondta, hogy a fejlesztési források koncentráltabb felhasználhatóságára lehet számítani. Az Európai Bizottság szeretné elérni, hogy a tagállamok számára kötelező prioritások is legyenek, a források felhasználási feltételeiben pedig negatív és pozitív ösztönzőket egyaránt megfogalmaznának. Pozitív ösztönző lehetne például, ha az élenjáró tagállamok számára teljesítmény tartalékot képeznének. Ugyanakkor a vállalás nem teljesítése esetén akár forráselvonást is alkalmaznának. Ezek részletei még nincsenek kidolgozva - mutatott rá Márkus Csaba.

A JVSZ EU-bizottsága elnöke az uniós kohéziós politika várható változásai közé sorolta még, hogy 2014-től jobban előtérbe kerülnek a visszatérítendő támogatások, a vissza nem térítendő támogatásoknál pedig az elszámolható költségek összetétele módosulhat, és növekedhet a kutatás-fejlesztés aránya.

Ábrahám László, az NI Hungary Kft. vezérigazgatója rámutatott arra, hogy a munkahelyteremtés előtt álló akadály a megfelelően képzett munkaerő hiánya. Szerinte a kutatás-fejlesztés területén Magyarországon túl sok "segítő szervezet" van, amely a saját jövőjének fenntartását tartja szem előtt, továbbá az innovációs láncban a végterméket kellene definiálni, és ezzel befejezni folyamatot.