A keddi interjúban, amelyet szerda este közölt a hírügynökség, Kármán András elmondta: a magyar EU-elnökség az Európai Unió pénzügyminisztereinek jövő heti, brüsszeli találkozóján kompromisszumok elfogadását javasolja majd számos olyan kérdésben, amellyel kapcsolatosan az Európai Parlament aggályait fejezte ki. "Fel kell készülnünk arra, hogy néhány kompromisszummal álljunk elő" - fogalmazott az államtitkár. A parlamentnek és a bizottságnak rugalmasnak kell lennie annak érdekében, hogy gyors megállapodás szülessen - tette hozzá.

A reformcsomag célja az európai adósságválság megfékezése. Egyebek között világos célszámokat ír elő a túlzott államadóssággal rendelkező tagállamok számára, illetve szankciókat helyez kilátásba azoknak, akik nem teljesítik adósságcsökkentési kötelezettségeiket. Olyan javaslatokat is tartalmaz, amelyek a makrogazdasági egyenlőtlenségek megfékezését szolgálják, és alkalmasak arra, hogy a gazdasági kockázatokat hamarabb azonosítsák.

Az Európai Parlament azonban sok kérdésben szigorúbb előírásokat követel. Korábban az európai törvényhozás a GDP 0,5 százalékára rúgó büntetés kiszabását javasolta azokra az államokra, amelyek hamis makrogazdasági számokkal állnak elő. Most egyebek között azt javasolják, hogy az államadósság szintje miatt kivetett szankciók hamarabb lépjenek hatályba, és a bírság a kihágás méretével arányosan nőjön. A parlament kérései összhangban vannak az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso törekvéseivel, aki korábban úgy nyilatkozott: szerette volna, ha jelentősebb reformokat lépnek meg.

Nehezíti az egyesség megszületését, hogy az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament monetáris és gazdasági bizottsága közötti kétoldalú tárgyalások csak ez elmúlt héten kezdődtek a reformok márciusi bejelentése után. Továbbá, a megállapodás elmaradása alááshatja az Európai Bizottság június 7-re várt, a tagállamok költségvetéseire és reformprogramjaira vonatkozó javaslatait.

Kármán András a hírügynökségnek reményét fejezte ki, hogy kompromisszum születhet a jövő heti pénzügyminiszteri találkozón, mivel ez lesz az utolsó megbeszélésük a csomag június 9-i parlamenti szavazása előtt. Amennyiben a parlament elfogadja a csomagot, akkor utána az egyes tagállamoknak kellene megállapodniuk a parlament szakembereivel. Az államtitkár ugyanakkor leszögezte, hogy kevés mozgástér van olyan központi kérdésekben, mint a szankciók hatályba lépésének időpontja. Nem valószínű, hogy a tagállamok visszalépnének az októberi, Francia- és Németország vezérletével elfogadott megállapodástól, amely viszonylag kevés automatikus szankciót irányoz elő a magas államadóssággal rendelkező tagállamok számára - jelezte a magyar politikus.

Kármán András szerint kompromisszum olyan területen történhet, hogy mikor alkalmazzák a fordított többségi szavazás eljárását, "de a német-francia megállapodás nagyon különleges". Végső soron nem várható, hogy olyan megállapodás szülessen, ami lehetővé teszi, hogy Brüsszel diktáljon a tagállamoknak. "El kellene kerülni egy olyan megoldást, amelyben a korrekciós programot a tagállamokra erőltetik" - fogalmazott az államtitkár.