Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az MTI-nek elmondta: a köztisztviselők jelenleg kidolgozás alatt álló etikai szabályzatának középpontjában az ügyfélközpontúság áll. A kódexben új elemként a korrupciós kockázatok feltárása és kiiktatása is szerepel majd.

Az etikai kódex tartalmazza majd mindazon magatartási normákat, amelyeket nem rögzít a törvény. A tisztviselői hivatás ellátásához az igazgatási hozzáértésen felül a tisztviselőnek a viselkedés, a magatartás általános normáit meghaladó követelményeknek is eleget kell tennie. Ez a közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartásához szükséges - mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.

Az előírásokat betartók érdekében akár meg is válhatnak szakmai és etikai követelmények súlyos megszegőitől - jelezte, hozzátéve: az új etikai kódex várhatóan jövő évtől lép hatályba. A Magyary Zoltán program részeként kidolgozandó új szabályrendszer első változatai már megszülettek, a végleges szövegről a tervek szerint június közepén döntenek majd.

A parlamenti államtitkár elmondta még, hogy új teljesítményértékelési rendszert vezet be a kormány, ami a korábbinál jóval egyszerűbb lesz. A teljesítményértékelés a szakmai alkalmasság mércéje kíván lenni, aki ezeken rendszeresen rosszul teljesít, az szintén felmenthetővé válhatna. A tisztviselő érdekeit védő garancia, hogy az e jogcímen elrendelt felmentést munkaértékeléssel kell alátámasztani. A szakmai alkalmatlanság mostantól azonban csak valamilyen konkrét feladattal, illetve munkakörrel összefüggésben értelmezhető, nem általában a köztisztviselői pályával. A szakmai minősítéseket évente végzik majd el - jelezte az államtitkár.

Rétvári Bence felidézte, hogy az alap- és szakvizsga rendszeréről szóló változtatásokról már döntöttek, ahogyan az átjárható közszolgálati életpálya alapját jelentő Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról is. Az alap- és szakvizsga rendszer alapja, hogy mindenki, aki bekerül a közszolgálatba, alapvizsgát kell, hogy letegyen, ami az általános államigazgatási ismereteket tartalmazza, a későbbi előlépés pedig ágazati képzésekhez kötött, amely minden esetben szintén vizsgával zárul. A képzési rendszerrel össze fog kapcsolódni az előmeneteli rendszer.

Nemzetközi összehasonlításban is szokatlanul sokfajta elem rendszertelen összekapcsolása volt jellemző a korábbi felvételi rendszerre: versenyvizsga, pályázat, kompetenciavizsgálat, próbaidő. A kiválasztás "túlbiztosítása" nem növelte, inkább lerontotta a szelekció hatékonyságát, akadályozta a minőségi utánpótlást. A korábbi rendszert egyszeri megfelelés váltja ki. A jövőben a toborzás és a kiválasztás folyamatát egyszerre kell megfeleltetni a minőségi
szelekció, a versenyelvűség és a nyitottság szempontjainak, valamint a gyors és rugalmas munkaerő utánpótlás igényének. Ennek megfelelően az üres munkakör betöltésének módjáról a munkáltatónak kell döntenie.