FIDESZ.HU > Hírek |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Mezőhegyesi ménesbirtok: Budai Gyula feljelentést tesz
|
|
Hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz az elszámoltatási kormánybiztos a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. 2004-es privatizációjának ügyében. |
|
Létrehozva: 2011. május 16., 10:35 | Utoljára frissítve: 2011. május 19., 10:16 |
Budai Gyula hétfőn az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy csütörtökön teszi meg a feljelentést ismeretlen tettes ellen folytatólagosan elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon.
A kormánybiztos kifejtette: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 2004 áprilisában hagyta jóvá a mezőhegyesi ménesbirtok állami tulajdonú részvénycsomagjának értékesítését. Az egyetlen pályázó - folytatta -, a Határhaszon Rt. által megajánlott kétmilliárd forintos vételár jóval alacsonyabb volt a gazdasági társaság tényleges értékénél, különösen a privatizált társaság kiemelkedő értékkel bíró, mintegy hétmilliárd forintos eszközállományát figyelembe véve. Hozzátette, a ménesbirtokra annak ellenére készíttetett az ÁPV újabb és újabb, folyamatosan csökkenő értékeket mutató becslést, hogy az első, 2003 novemberében készített szakvélemény érvényességi ideje 360 nap volt, azaz az ügylet idején érvényesnek volt tekinthető. Ennek az értékbecslésnek a végső vételárhoz viszonyított megállapításai alapján csak a részvények eladásával mintegy félmilliárd forintos vagyonvesztés érhette az államot a kormánybiztos szerint.
Budai Gyula megjegyezte, hogy a nyertes által benyújtott pályázati anyag, illetve a végleges értékbecslés nem lelhető fel a jogutód Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. irattárában. Az ügy további részleteiről szólva közölte: a vevő, a Határhaszon a pályázat benyújtásának határideje előtt mindössze egy hónappal alakult meg. A ménesbirtok dolgozói elvileg maguk is tagok voltak a pályázó cégben, bár a pályázó a dolgozói részvétel bizonyítására csupán a ménesbirtok munkavállalóiról készített táblázatos igazolást nyújtott be az ÁPV-hez, amely sem az alkalmazottak aláírását, sem szándéknyilatkozatukat nem tartalmazta. A pályázati eljárás folyamán benyújtott cégkivonat szerint a pályázónak csupán két részvényese volt.
A Határhaszon Rt.-t nyilvánvalóan a pályázatra tekintettel és azzal a céllal hozták létre, hogy a pályázat a munkavállalók részvételén keresztül a pályázati kiírásban szereplő - az alkalmazottak foglalkoztatása után járó - maximális pontszámot megkaphassa - véli a kormánybiztos, hozzátéve, hogy a munkavállalók tényleges tulajdoni hányada elhanyagolható, azonban mivel a kiírás a vezetőket is dolgozónak minősítette, lehetővé tette, hogy a ménesbirtok vezetésének egyes tagjai kisajátítsák a privatizált társaság feletti tulajdonosi ellenőrzést.
Hozzáfűzte, azzal, hogy a befektetők a munkavállalókat a privatizáló cégbe bevonták, és a dolgozói részvényhányadot az alkalmazottak lejegyezték, lényegesen kedvezőbb feltételekkel, nyomott áron szerezték meg a dolgozók által lejegyezhető részvények feletti ellenőrzést, mintha azt az ÁPV és a Határhaszon között létrejött részvény-adásvételi szerződés rendelkezései szerint, közvetlenül kellett volna megvásárolni. Az már most megállapítható, hogy a megszerzett részvényeket a Határhaszon valamilyen formában átruházta, amellyel valószínűsíthetően megszegte a szerződésnek a részvényátruházás tízéves tilalmára vonatkozó rendelkezését - közölte.
A kormánybiztos tájékoztatott továbbá arról, hogy mivel az ÁPV-nek intézkednie kellett a privatizálandó társaság tradicionális értéket képviselő, köztulajdonban maradó egyes üzletágai és vagyonelemei leválasztásáról, majd annak kincstári vagyoni körbe történő átcsoportosításáról, a vagyonelemek kezelésére egy új társaság, a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. létrehozásáról döntött. A társaság a szükséges vagyonelemek megszerzésére - gyakorlatilag a már privatizált ménesbirtoktól való visszavásárlására - mintegy 360 millió forintot költött. Mindezek alapján Budai Gyula szerint megállapítható, hogy a kft. létesítésével összefüggésben minimálisan az üzletrészek vételárának megfelelő, de a konszolidálás érdekében tett intézkedéseket is figyelembe véve 400 millió forint feletti hátrány érte az államot - a részvényértékesítésen túl.