Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter az Energia Infrastruktúra Magas Szintű Konferencia megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió számos fontos, hosszú távra szóló dokumentumot fogadott el, amit tartalommal kell megtölteni. Erre szolgál a budapesti találkozó, amelyen az engedélyezési folyamatokról, a költségallokációról, az állami és magánszféra együttműködéséről lesz szó az Európai Unió, a tagállami kormányok és a piaci szereplők részvételével.

Günther H. Oettinger, az EU energiaügyi biztosa elégedetten szólt arról, hogy Magyarország az európai uniós elnökségének idején felhívta a figyelmet e téma fontosságára. Szavai szerint "itt az idő a konstruktív vitára". A biztos bejelentette, hogy az Európai Bizottság elfogadta az energetikai infrastruktúra szabályozását, ami a TEN-E-t váltja fel. Újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy uniós költségvetésből mintegy 200 milliárd euróra van szükség az energetikai infrastruktúra fejlesztésére.

Magyar siker

A magyar uniós elnökség sikerének nevezete Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára a Budapesten kedden befejeződő kétnapos tanácskozást az energetikai infrastruktúra fejlesztéséről.

Az Energia Infrastruktúra Magas Szintű Konferencia második napjának szünetében tartott sajtótájékoztatón a helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a tanácskozáson elhangzott javaslatokat összegzik, és továbbítják az Európai Bizottsághoz. Az energiaügyi miniszterek a következő informális ülésükön tárgyalnak erről, és októberben elkészülhet a szabályozási csomag.

Kovács Pál közölte: a magyar elnökség megköszönte a bizottságnak azt, hogy szorosan együttműködött a konferencia megszervezésében, hiszen Európa energetikai jövőképe éppen ebben az évben alakul, amikor Magyarország "oroszlánrészt vállalt" benne. Az energiapolitika a társadalom központi kérdése, mert alapvetően befolyásolja az állampolgárok jólétét, az ipar és a gazdaság működését. Ezért biztonságos, fenntartható és megfizethető energiára van szükség, amihez elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése. "A cél csak a kormányok, a szabályozók a piaci szereplők együttműködésével érhető el" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A párbeszéd elindításához szervezték meg a budapesti konferenciát. Kovács Pál fontosnak nevezte a tárgyalások intenzitását és azt, hogy az "szolidaritást kovácsol a tagállamok között".

A konferencia egyik legfontosabb kérdésének bizonyult a költségek megosztása a közös projektek esetén, mert erre nincs gyakorlat, és modell sem készült még - mondta Kovács Pál. Ugyanakkor a legfontosabb üzenet az, hogy az európai energiamixről szólva a jövőben nem lehet kihagyni az infrastruktúrát. A nehézségeket és a nagyságrendeket jól mutatja, hogy a Nyugat-Európában és Közép-Európában megvalósítandó észak-déli energetikai folyosó 42 ezer kilométer nagyfeszültségű villamos hálózat kiépítését teszi szükségessé.

Sok kritika érte a nemzeti szabályozó és engedélyező hatóságokat a hosszú, bonyolult és összehangolatlan tevékenység miatt. Javaslatként hangzott el közös európai projektek esetén egy koordináló hatóság felállítása esetleg külön beavatkozási jogkörrel, ha a nemzeti eljárásban fennakadás van. Javasolták azt is, hogy a nagy uniós projekteknél vonják össze a hatóságokat, és egyszerűsítsék az eljárásokat.

Javaslatot tettek az újfajta kommunikációra is: a lakosság képviselőit is vonják be a hatósági engedélyezési munkába. Egy felszólaló szerint "elmúlt a brosúrák ideje, ma folyamatos konzultációra van szükség".

A dekarbonizáció témájában az előadásokból kiderült, hogy a szén-dioxid, a hő és a hidrogén tárolásával kapcsolatban a résztvevők már középtávon eredményeket remélnek.