Az EPSCO-miniszterek brüsszeli ülését kifejezetten a romastratégia megvitatására hívták össze. A soros magyar EU-elnökség a téma összetettsége miatt kezdeményezte, hogy az EPSCO és több más érintett tanácsi formáció a romastratégiával összefüggésben megtárgyalja a hatáskörébe tartozó kérdéseket. A viták összefoglalóját az általános ügyek tanácsának jövő hétfői ülésére nyújtják be elnökségi jelentésként.

A magyar EU-elnökség célja, hogy az Európai Tanács júniusban elfogadja a tagállamok romaintegrációs stratégiáinak európai keretrendszerét, az európai romastratégiát. Budapest tervei szerint az elnökségi félévet lezáró június 24-i állam- és kormányfői csúcsértekezleten hagyhatják jóvá az európai keretstratégiát.

Az Európai Parlament márciusban elfogadta Járóka Lívia néppárti (Fidesz) képviselő e témához kapcsolódó jelentését, amely szerint a romák társadalmi, kulturális és gazdasági beilleszkedésének segítéséért biztosítani kell az egyenlőség elvének érvényesülését a foglalkoztatásban és az oktatásban, védeni kell a romák alapvető jogait, javítani az uniós források felhasználásának hatékonyságát, valamint be kell vonni a roma nőket is a társadalmi felzárkózási politika alakításába. A képviselő szerint el kell érni, hogy az uniós és a tagállami források tartós javulást eredményezzenek a romák életkörülményeiben.

Balog Zoltán, a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára korábban úgy fogalmazott: a keretstratégia megalkotásában kulcskérdés, hogyan jelölik ki a helyes arányokat az uniós és a tagállami felelősség között. Szerinte az uniónak főként az a feladata, hogy az eddiginél célzottabban bocsásson rendelkezésre forrásokat, és azok felhasználását alaposabban ellenőrizze.

Az unióban jelenleg mintegy 8-12 millió roma él, és mint a KIM korábban közölte, társadalmi integrációjuk fontos gazdasági érdek is, hiszen kihasználatlan munkaerőt jelentenek; foglalkoztatásuk hozzájárulhat a versenyképesség növeléséhez, a szociális ellátórendszerek fenntarthatóságához.

A roma keretstratégia elfogadására irányuló magyar EU-elnökségi cél különösen azért kapott nagy támogatást, mert tavaly nyáron a franciaországi romák kitoloncolása miatt ismét nyilvánvalóvá vált: az unióban megoldást kell találni a romák társadalmi felzárkóztatására. Az EU-tagállamokban legnagyobb arányban Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Spanyolországban élnek romák.

Viviane Reding uniós biztos az V. Európai Roma Platform budapesti tanácskozásán április elején arról beszélt: kemény küzdelem eredménye a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszeréről kidolgozott európai bizottsági koncepció, és bár sokan megkísérlik majd "felhígítani" a stratégiát, ezt nem szabad hagyni. A jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos kijelentette, hogy minden tagállamnak ki kell dolgoznia a nemzeti romastratégiáját.