A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte javaslatot az Országgyűlés 280 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el. Az alap létrehozásáról április elején döntött a kormány egy társadalmi kezdeményezés mellé állva, ugyanis az alap felállítását - egymillió forint kezdőtőke felajánlásával - Rédly Elemér győri katolikus plébános javasolta.

A hétfőn elfogadott kormány-előterjesztés a befizetések után járó adókedvezményeket veszi sorra. Eszerint a személyi jövedelemadó (szja) alapja csökkenthető az alapba történt befizetéssel. Az adóalapot úgy kell meghatározni, hogy az összevont adóalapból le kell vonni a családi kedvezményt, és hozzá kell adni a külön adózó jövedelmek adóalapját. Ha az adott évben nem elég az adóalap a kedvezményhez, úgy legfeljebb további négy év kedvezménykerete is felhasználható erre a célra.

A társasági adónál költségnek számít majd az alapba történt befizetés. Az egyszerűsített vállalkozói adónál (eva) az összes bevételt csökkenti a befizetés. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) adózóknál az ekhoalapból vonható majd le a kedvezmény, de csak csökkentett mértékben.

A szabályozás értelmében az szja 1 százalékáról való rendelkezés kibővül azzal, hogy az első - a civil szervezeteket illető - 1 százalék felajánlható lesz az alapnak is. (A Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályok szerint 2011-ben még nem lehet a személyi jövedelemadóból az Összefogás az Államadósság Ellen Alap javára rendelkezni.) Az ismertetett kedvezmények már az alapnak 2011-ben adott támogatások után is járnak.

Mindezeken felül egy támogatott és elfogadott módosító indítvány lehetővé teszi azt, hogy az alap vagyonába tartozó eszközök értékének védelmére intézkedéseket lehessen hozni, az alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt pedig fel lehet használni a még nem értékesített eszközök értékének megóvása és az eszközökből fakadó kockázatok csökkentése érdekében. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az Összefogás az Államadósság Ellen Alap célja - a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint -, hogy bevételeket gyűjtsön az államadósság csökkentésére, és a befolyt kizárólag csak erre használható fel. Az alap vállalkozási tevékenységet nem végezhet. Legfőbb szerve a háromfős irányító testület, amelynek tagja a kezdeményező Rédly Elemér, Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca költségvetési ügyekért felelős helyettes államtitkára és Horváth Tihamér, a Széchenyi Gazdaságfejlesztő Társaság elnöke.

Indokolni kell a tisztviselők felmentését

Az Országgyűlés hétfőn a Fidesz-KDNP szavazataival fogadta el a kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását. Ez azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást. Az új jogszabály alapján a munkáltató a felmentést köteles megindokolni, és bizonyítani, hogy indoka valós és jogszerű.

A legtöbb rendelkezését tekintve június elején hatályba lépő törvény rögzíti a felmentés lehetséges indokait. Eszerint a tisztviselőt fel lehet menteni létszámcsökkentés esetén, ha átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált, ha nyugdíjasnak minősül, illetve ha megszűnt az a tevékenység, amelyben foglalkoztatták. Kötelező a felmentés méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés és bizalomvesztés esetén, továbbá ha munkakörének egyoldalú módosítása miatt a tisztviselő ezt kéri, vagy ha egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Szintén fel kell menteni a nyugdíjba vonuló tisztviselőt.

A módosítás megteremti a jogviszony megszüntetésével szembeni belső jogorvoslat lehetőségét azzal, hogy 2012. január 1-jével létrehozza a kormánytisztviselői döntőbizottságot.

Többé nem marad következmény nélkül a számvevőszéki ellenőrzés

Rogán Antal szerint az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló sarkalatos törvény véget vet a következmények nélküli ellenőrzés gyakorlatának, és súlyos szankcióval sújtja, ha az ellenőrzött szervezet megtagadja az együttműködést vagy semmibe veszi a számvevőszék megállapításait.

A gazdasági és informatikai bizottság fideszes elnöke hétfői parlamenti expozéjában kiemelte: a büntető törvénykönyv módosítása eredményeként szabadságvesztéssel lesz büntetendő, aki az ÁSZ ellenőrzésével kapcsolatos közreműködési kötelezettségét megszegi, illetve az is, ha a kifogások kezelésére az intézmény vezetője nem készít intézkedési tervet.

Rogán Antal elmondta, szimbolikus, hogy az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények közül az Országgyűlés az Állami Számvevőszékről szóló törvényt tárgyalja meg először. Ez azt üzeni, hogy a kormánytöbbség véget kíván vetni a közpénzek felelőtlen elköltésének, amely az elmúlt években jellemző volt - mondta.