A tájékoztatón részt vett Járóka Lívia (Fidesz), az Európai Parlament egyetlen roma képviselője, a romastratégia jelentéstevője, valamint Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke is.

Úgy érezzük, a polgárok többsége támogatja, hogy megtörténjen a romák integrálódása a fő társadalmi áramlatokba - jelentette ki Balog Zoltán, akinek az uniós keretstratégia elfogadására irányuló EU-elnöki erőfeszítéseit előző nap Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke is méltatta. Ahhoz, hogy európai szinten teljesíteni tudjunk, otthon is teljesítenünk kell - tette hozzá. Hangoztatta, hogy bár a romák integrálásának ügyében az elsődleges felelősség a tagországoké, európai szinten is fontos kérdésről van szó, hiszen a kontinensen körülbelül 8-10 millió roma él. A magyar elnökség az unió történetében elsőként tette meg, hogy a témában keretstratégiát készített - emelte ki.
    
A Magyarországon eddig tett intézkedések közül az államtitkár elmondta: nemrégiben olyan jogszabályokat is bevezettek, amelyek kimondják, hogy az etnikai és vallási türelmetlenséggel szemben záró toleranciát kell alkalmazni. Hangoztatta, az sem tolerálható, hogy "félkatonai szervezetek fenyegető magatartással masíroznak fel s alá", a jogállamiság tiszteletben tartatására egyedül a rendőrség rendelkezik felhatalmazással. Rámutatott Balog Zoltán a kormány és a roma lakosság képviselői között múlt pénteken kötött átfogó keretmegállapodás jelentőségére is. Ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a kormány megfelelő képviseletet szeretne biztosítani a roma lakosság számára.
    
A sajtótájékoztatón Járóka Lívia egyebek között azt hangoztatta, hogy ezek a hónapok az európai romák és a magyar elnökség számára is rendkívül fontosak. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament négy éve folyamatosan sürgette az Európai Bizottságot és más uniós intézményeket, hogy hozzon létre romastratégiát, és bár hosszú időbe telt, a jövő hónapban véglegesen elfogadandó stratégia jó eredménynek mondható. A keretstratégia jelentősége szerinte elsősorban abban rejlik, hogy választ találtak mindazokra a problémákra, amelyekben a társadalmi integráció az elmúlt években sikertelennek bizonyult. Emellett az uniós döntéshozók is megértették, hogy paradigmaváltásra van szükség, mert nem elsősorban etnikai kérdésről van szó, hanem mikrotérségi megközelítésről is.
 
Az uniós parlament nevében Járóka Lívia is méltatta a magyar elnökség "professzionális" munkáját. Leszögezte azt is: az EP már szeptemberben szeretné látni, hogy a tagállamok asztalra teszik elképzeléseiket. Hozzátette, hogy a siker magukon a szereplőkön, a roma közösségek tagjain is múlik. Kiemelte: fontos pénzügyi kérdésről is szó van, hiszen egyes országoknak akár 4-6 százalékos GDP-növekedést is jelenthet éves szinten, ha "a romákat és legszegényebbeket visszahelyezi a munkaerőpiacra, biztosítja nekik a legjobb minőségű oktatást, az emberi jogok védelmét, a normális egészségügyet és a szegregációmentes életet". Fontosnak mondta azt is, hogy unión kívüli országok is csatlakozzanak az uniós stratégia végrehajtásához.
   
Farkas Flórián Brüsszelben reményét fejezte ki, hogy minden uniós tagállam meg is fogja valósítani a most kidolgozott keretstratégiát. Megerősítette azt a meggyőződését, hogy az elkövetkezendő időszak legnagyabb európai kérdése lesz a romaügy.  Az ORÖ elnöke a kormánnyal a múlt héten aláírt keretmegállapodást a rendszerváltás óta eltelt időszak legjelentősebb cigánypolitikai megállapodásának nevezte. Ez azt mutatja, hogy a magyar stratégia már indulhat is, hiszen a megállapodás konkrét szakpolitikai intézkedéseket foglal magában - emelte ki. Úgy vélte, a megállapodás Európa többi országának is modellként szolgálhat. Emlékeztetett Farkas Flórián arra, hogy tíz évvel ezelőtt is kötöttek egy egyezményt az Orbán-kormánnyal a cigányság politikai képviseletének megvalósításáról, és ez ma is sikeresen működik.
   
Az ORÖ elnöke részletesen ismertette a keretmegállapodást, amelynek céljai közül kiemelte, hogy munkát adjanak 100 ezer munkaképes korú romának, egy egyedülálló ösztöndíjprogram keretében összesen 10 ezer roma fiatalt érettségihez, legalább ötezret pedig felsőfokú tanulmányaik befejezéséhez segítsenek, továbbá 150 ezer roma embernek szervezett lakossági egészségügyi szűrővizsgálatot biztosítsanak. Megerősítette, hogy a cigány kultúra és művészet ápolása céljából európai szintű kulturális központot szeretnének működtetni a kormányzattal közösen. Farkas Flórián egyedülállónak minősítette, hogy romaügyben együttdöntési mechanizmus jön létre minden érintett területen. Fontosnak mondta a rendszer ellenőrzését is, beleértve a rendelkezésre álló pénzforrások felhasználását. Kiemelte, hogy a cigányságnak is minden területen felelősséget kell vállalnia, beleértve a közbiztonságot is.