Kifejtette: piaci megállapodás született áprilisban a Surgutneftegas-zal a Mol tulajdonrész megvásárlásáról, aminek a szövegezése mostanra zárult le.
    
Hozzátette: nem csomagban történt a megállapodás, a részvénycsomagért semmi mást nem adtak az oroszoknak, csak a vételárat.
    
Az állam a korábban felvett IMF-hitelből finanszírozza a pakett megvásárlását, a tranzakciót augusztus 31-ig kell lebonyolítani, s a részvénycsomag egy később kijelölendő állami vállalathoz kerül majd - jelezte.
   
A miniszter elmondta azt is: az ügylet kapcsán módosítani kell a költségvetési törvényt a forrás átcsoportosítás miatt, illetve a Surguttal aláírt megállapodást az Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia.
     
Az adás-vételi megállapodást Vlagyimir Bogdanovval, az orosz vállalat vezérigazgatójával írták alá.
    
A vételár nem növeli sem az államadósságot, sem pedig a költségvetési hiány mértékét, mert lehívott IMF-hitelből fizetik - emelte ki a miniszter.
    
Fellegi Tamás elmondta: további Mol-részvények is kerülhetnek az állam tulajdonába, mert a magánnyugdíj-pénztári vagyonnak része legalább 2,4 százaléknyi Mol-papír is. Lehet azonban, hogy a 2,4 százalékot az állam eladja, bár erről még nincs kormánydöntés - tette hozzá.
    
A miniszter az állami szerepvállalás súlyát erősítő kormányzati stratégia megvalósításának első, nemzetközi jelentőségű lépéseként értékelte a Mol 21,2 százalékának állam általi megvásárlását.
   
Kifejtette: az európai energiaellátásban fontos szerepet játszó észak-afrikai országok elhúzódó politikai instabilitása világossá tette az energiapiacok és a hazánkhoz hasonló, energiaimportra szoruló országok sebezhetőségét. A kormány ezért fontos gazdaságvédelmi feladatának tekinti, hogy a stratégiai energetikai vállalatokban megtartsa vagy megteremtse tulajdonosi pozícióját, és erősítse a nemzeti vállalati jelleget.
   
A kormány a rendelkezésére álló eszközökkel a jövőben is igyekszik ésszerű keretek között tartani a külföldi kormányok és vállalatok befolyását, tulajdonszerzését a stratégiai nemzeti vállalatokban.
    
Úgy vélte: az ügylettel egy jelentős akadály elhárult a magyar-orosz kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése elől.
    
A miniszter elmondta, hogy a vételár az áprilisban megkötött megállapodás előtti utolsó 3 hónap átlagos részvényárának felel meg, azaz 22.400 forint körüli van értékpapíronként. A megállapodáskor a tőzsdei ár ennél több mint 10 százalékkal volt magasabb.
    
Úgy vélte, az állam jó áron vásárolt, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy több elemző már 26.700 forinton, vagy efölött határozza meg a Mol-részvények célárfolyamát. Így számítva ugyanis az ár 2,3 milliárd euró körüli lenne.
   
A miniszter elmondta, hogy az állam kisebbségi részvényesként, élve a jogszabályok és a Mol alapszabálya adta lehetőségekkel, támogatja a cég üzleti, illetve a menedzsment stratégiáját.
    
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta: megnyugtató megoldás született, vége a bizonytalanságnak. Hozzátette: Európában bevett megoldás, hogy az államnak tulajdona van stratégiai vállalatokban.
    
Mint mondta, a Mol nemzetközi céggé vált, negyven országban folytat tevékenységet, árbevételének kétharmada nemzetközi tevékenységből származik. Három ország ellátásáért felelős, s a menedzsment biztos abban, hogy a magyar állam, mint stratégiai befektető hosszabb távú, energiabiztonságot növelő megállapodásokat köt az érdekelt országokkal.
    
Hernádi Zsolt elmondta, hogy a magyar államot baráti befektetőnek minősítik, olyannak, amelyik támogatja a Mol hosszú távú célkitűzéseit.
    
Kérdésekre válaszolva Fellegi Tamás elmondta, a megállapodás sokkal több mint üzlet, hiszen nagyon fontos az energiaellátás biztonsága miatt is. Erősíti a Mol magyar és regionális szerepvállalását, s növeli az állami vagyont.