fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
A megértés minden morzsája érték
2003. október 22., 22:01
Olyan idők járnak, amikor az együttérzés, együttgondolkodás, megértés minden morzsája érték - mondta Weszelovszky Zoltán, a Fidesz XIII. kerületi elnöke a József Attila Színház előtt egybegyűlteknek, az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc évfordulójának szerda délutáni megemlékezésen.

Olyan idők járnak, amikor az együttérzés, együttgondolkodás, megértés minden morzsája érték - mondta Weszelovszky Zoltán, a Fidesz XIII. kerületi elnöke. A politikus beszédében emlékeztetett arra, hogy évtizedeken keresztül a hallgatás, az elhallgatás ülte meg az országot még a bensőséges találkozások alkalmával, a munkahelyen, nem egyszer a családban is, ami a béke látszatát teremthette. De hogy mennyire hazug látszat volt ez, a szigorú rendszer fellazulásával nyomban kiderült: emberek, ügyek, vélemények, pártok kerültek éles ellentétbe egymással, mutatott rá a képviselő.
Ma nem a történelmi múlton való merengés a feladatunk, hanem a jelent meghatározó, a jelenben elevenen élő, napjaink történéseit irányító, a jelenné vált történelem felfedése a cél, hívta fel a figyelmet a politikus.

A múlt: a jelen leleplező erejű fájdalma

Weszelovszky Zoltán emlékeztetett a magyarság két nagy őszi történelmi eseményére. Elmondta, hogy az egyik a 154 évvel ezelőtti tragédia: a szabadságharc 13 tábornokának kivégzése. Az aradi vértanuk emlékét a párizsi világkiállításon is kitüntetett szoborcsoport örökítette meg. Egészen addig, amíg a szoborcsoportot lerombolták s darabjait bebörtönözték. Sok éven át nem volt mit tenni. Manapság felrémlett a remény, hogy kiszabadítva, renoválva a szobrot, 2003 évfordulóján az újra állni fog. A szobor visszatérése volt az aradi megemlékezés központi, reményteljes gondolata. Utolsó pillanatban - minden ígéret ellenére - nevetséges indokokkal leállították a munkát. A román kormány nem tett semmit. Ami még szomorúbb: a magyar kormány sem tett semmit. Nagyobb érdek volt számára a románoknak főt hajtani, mint tenni valamit saját népe évszázadon átívelő mély fájdalmának oldása érdekében. Így, ami még soha nem történt meg, most megtörtént: a magyarság aradi vértanúk előtt kettészakadt. 2003-ban rab maradt a vértanúknak a szobra is. A múlt: a jelen leleplező erejű fájdalma lett. A magyarság közösség volt -, ma más-más érdekek mentén - még a közös nevező lehetősége is eltűnt - tette hozzá.

- De mi közünk ma, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepén az aradi tragédia remény és reménytelenség között hullámzó eseményéhez? - kérdezte Weszelovszky Zoltán, majd rámutatott: még soha ilyen szorosra nem záródott a magyar történelem két őszi tragédiája, még soha ilyen mélyen nem hatolt be a jelenbe a történelem.

Obersovszky Gyulára emlékezve

'56 ünnepe inkább lett magamutogató, mint átélten bensőséges. A divatos óriásplakátok mintájára olyan képanyaggal díszítenek utcát, teret, mely mintegy három futballpályát kitesz, több tízmillió forintot felemésztve. Vajon kinek, milyen minőségű gondolatot, érzelmet sugallnak ezek az óriásképek? Mi, akik itt vagyunk, bensőséges megemlékezéssel fordulunk 56 felé - mondta a Fidesz kerületi elnöke.
Az egybegyűltek Obersovszky Gyuláról emlékeztek meg, aki Angyalföldön élt, és a mámoros örömtől az akasztófa árnyékán keresztül az elhagyatottságig, az 1990 után érzett váratlan méltatlanságig átélt mindent. A költőről, aki heteket töltött a kivégzésre várók cellájában, míg a vérbírói végzés ellen kibontakozó nemzetközi tiltakozás megmentette a kötéltől - de több mint hat évet a legkegyetlenebb fegyházban töltött. A költőről, aki verseit falra kaparta, emlékezetbe véste, zárkatársai tanulták meg, hogy el ne vesszenek.
Weszelovszky Zoltán indítványozta, hogy Obersovszky Gyula a kerület díszpolgára lehessen.

Az ünnepségen Beke Kata volt országgyűlési képviselő idézte fel az 1956-os eseményeket.

Regéczi László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke 1963 nyaráról is beszélt, amikor hat esztendő után kiszabadult a "nagybörtönbe" szembesülve azokkal, akik a győztes hazugságot igazságként fogadták el. A két kézzel osztott börtönévek, a kettétört életpályák, mind a magyarság megriadt történelmi tudatának és nemzeti lelkületének megtörését szolgálták.
A magyarság szovjetizálása tabu volt, a módszerekről és következményeiről szó sem eshetett, mondta Regéczi László.

Az ünnepi megemlékezésen fellépett Palojtay Érsek Ágnes dalénekes művész, és Bánffy György, Kossuth-díjas színművész.

fidesz.hu