Alexa Károly: Mi is a lényeg, ami most újra megfogalmazódik, újra a magyar sorstörténetben, az állandóan ismétlődő rendszerváltozások után és között, bukások árnyékában és a reménykedés ellophatatlan fényében a reformáció prédikátorai óta, Kölcseyn és Széchenyin át, Németh László „Kert-Magyarország” vízióját sem feledve, és emlékezve a közelmúlt Már­ciusi Chartájára is? A lényeg: a nemzeti élettér legyen a magyarság otthona. Legyen tiszta és szép, legyenek benne gyermekek és felelős felnőttek, fák és lakható házak. És akik olyan szerencsések, hogy itt adatik élniük – tehát mi, valamennyien –, azok tudjanak különbséget tenni a napi valóság és a jövő igazsága között. És hogy „ez a kettő” minél közelebb kerüljön egymáshoz.