Szentmihályi Szabó Péter: Az őszödi rém eddigi rajongói sorban búcsúznak nagy szerelmüktől, illő módon, bolsevik hagyomány szerint önkritikát gyakorolva. Kertész Ákos író a Népszavában nagy cikkben teszi meg ezt: „Úgy látom, hogy Gyurcsány politikai kalandorkodása, vezéri ambíciója a legkárosabb jelenség ebben a percben a baloldalon. Megint le akarja nyúlni az MSZP-t, s ezzel könnyen a padlóra küldheti másodszor is.” Aztán folytatja: „Sokan bedőltek neki. Én is, barátaim is, (…) Őszöd után mégis sokan újra mellé álltunk, úgy láttuk, gyalázatos árulás áldozata lett. (…) Csak egyet akar következetesen, hogy ő legyen a Vezér.” Mindez igen megható, mi pedig, akik első pillanattól kezdve megvetettük és utáltuk a hiperaktív, magamutogató táncos-komikust, visszaemlékszünk, amikor Rákosi bukása után legfőbb hívei is sorban elhatárolódtak tőle, közben természetesen kifejezve hűségüket a Párt és annak megtisztult, új vezetése iránt. Szerencsére ez a mostani cirkusz nem országos jelentőségű, mint akkoriban volt, nem drukkolunk senkinek és nem sajnálunk senkit, enyhe undorunk érthető, kárörömünk pedig talán megbocsátható, legyen mindez az MSZP belügye és baja.