Ezek a célkitűzések a foglalkoztatás, az innováció (felsőoktatás és kutatás), a gazdaság uniós szinten összehangolt talpra állítása, az emberek szabadság- és polgári jogainak tiszteletben tartása, valamint az EU bővítése. Az uniós intézményrendszerhez tartozó Régiók Bizottságában rendezett fórumon a frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy a magyar elnökség szemléletének középpontjában az emberi tényező áll, annak pedig fontos összetevője a városfejlesztés.

Gyürk András szerint a válság utáni helyzetben az unión belüli kisebb területi egységek szintjén is szükség van arra, hogy új erőt nyerjenek. Úgy vélte, a magyar főváros új vezetése készen áll arra, hogy végigvigye ezt a megújulást. A Budapestről szóló brüsszeli konferencia előadói közé tartozott mások mellett Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, Szeneczey Balázs, Tarlós István főpolgármester kabinetfőnöke, Szegvári Péter, a főpolgármester főtanácsadója, Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont ügyvezető igazgatója, Németh Bálint, az elsősorban a főváros imázsának ápolásával foglalkozó Aera ügyvezető igazgatója, Gulyás Kovács Gergely, a Budapest Business Region ingatlanpiaci klaszter és marketing platform elnöke, Molnár József, a Budapest Turisztikai
Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Bencsik Dávid, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője.

Beszédet mondott Deutsch Tamás (Fidesz) EP-képviselő is, aki egyebek között azt emelte ki, hogy Budapest egyszerre egyetemi város, turisztikai központ, üzleti központ, a közép-európai kultúra egy fővárosa is. Úgy vélte ugyanakkor, hogy az elmúlt évtizedekben megtorpant a város fejlődése, ennek most új lendületet kell adni.

Hasonlóképpen Gyürk Andráshoz, ő is hangoztatta: a főváros csak akkor lehet sikeres, ha polgárai is sikeresek. Deutsch Tamás megismételte egyúttal azt a véleményét, hogy a főváros fejlődésének minden szempontból előnyt jelentene, ha olimpiát rendezhetne. Gyürk András méltatta a magyar elnökség alatt kidolgozott - még végleges jóváhagyás előtt álló - Duna-stratégiát is, emlékeztetve arra, hogy Budapest életében a folyónak nélkülözhetetlen szerepe van.

A Duna-stratégiával kapcsolatban egy másik konferenciát is rendeztek szerdán Brüsszelben, az EU másik konzultatív szerepű intézményében, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Annak házigazdája a magyar és a horvát kereskedelmi és iparkamara volt. Parragh László, az MKIK elnöke itt egyebek között azt hangoztatta, hogy a változó európai világban egyre nagyobb jelentőséget nyer a makroregionális együttműködés. Hangoztatta, hogy a kamara is aktív szerepet szeretne játszani a stratégia végrehajtásában, projektek ösztönzésével és a kooperációs lehetőségek megszervezésével. További feladat az is, hogy megteremtsék a kis- és középvállalkozások közti együttműködés fokozására lehetőséget adó infrastruktúrát.
Parragh László emlékeztetett arra, hogy Magyarország a stratégia három célkitűzésének (a fenntartható energiafelhasználás ösztönzése, a vízminőség helyreállítása és megőrzése, a környezeti kockázatok kezelése) egyik koordinátora is lesz. A kamarai fórumon a Dunával kapcsolatos tevékenységet végző cégek - köztük a magyar Aquaprofit és Magtárház Kikötő - is ismertették tevékenységüket. Előadást tartott Siegler András, az Európai Bizottság kutatási főigazgatóságának egyik igazgatója is, aki elsősorban az uniós kutatási programok és a Duna-stratégia közti összefüggéseket, lehetőségeket elemezte.