A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) egyesíti majd az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT), valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GEF).

Az új testületnek konzultációs, véleményező és javaslattevő joga lesz - derül ki a közleményhez csatolt minisztériumi háttéranyagból, amely szerint "a konzultáció során kialakított álláspontok - a kormányra nézve - soha nem kötelező érvényűek, inkább ajánlás jellegűek". Betartásuk, valamint átültetésük "csupán lehetőség a kormányzat számára, annak mérlegelési jogkörébe tartozik".

A tervek szerint az NGTT tagjai a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteken túl a gazdasági kamarák, a civil társadalom - vagyis a nagycsaládosok civil szervezetei, a környezetvédők, az oktatási és a kapcsolódó feladatokat ellátó civil szervezetek, az ifjúság, sport, kultúra témakörével foglalkozó civil szervezetek, az egészségügyi és szociális feladatokat ellátó civil szervezetek, valamint a nyugdíjasok civil szervezetei - és a tudományos élet, valamint a történelmi egyházak képviselői lesznek.

Az új rendszerben a kormány közvetítői szerepet szán magának: "az érdekegyeztetés újjászervezet keretei között a kormány nem kíván meghatározó szerepet vállalni" - olvasható az NGM közleményében. Hangsúlyozza: az egyeztetések fő szereplői a testület tagjait delegáló szervezetek lesznek, annak munkájában az állam képviselői csak állandó meghívottként, a társadalmi partnerség elve mentén vesznek részt.

A tanács nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására, valamint megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles korét érintő kormányzati stratégiákat.

Véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről is, illetve részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, és konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről.

Ezenkívül megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a napirendjére tűz. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács maga határozza meg és alakítja ki működését, az állam ehhez csak a titkársági feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja - áll a háttéranyagban.

A minisztérium szerint azért szükséges az érdekegyeztetés átalakítása, mert az OÉT "nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képviselve", a GSZT és a GEF pedig bár szélesebb kérdéskörökben, ám széles felhatalmazás nélkül működik. A jelenlegi "elavult" érdekegyeztetést a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács létrejöttével a kormány szerint hatékonyabb, a gazdaság és a társadalom teljes egészét lefedő új rendszer váltja fel.

"Az elmúlt több mint húsz év bebizonyította, hogy szükséges a széttagolt, párhuzamosságokkal terhelt érdekegyeztetési rendszer újjászervezése. Megérett az idő egy új, a társadalom egészét lefedő, általános gazdaságpolitikai és szociális kérdéseket megvitató, konzultatív jogkörű tanácsadó testület életre hívására" - olvasható a tárca közleményében. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács az európai konzultációs testületek közül is példaértékű osztrák és bolgár mintára épül fel.