Hörcsik Richárd (Fidesz), az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke az MTI érdeklődésére közölte: a tavalyi évben az elnökséget betöltő tagállamokban, Spanyolországban és Belgiumban rendezett COSAC-találkozók zárónyilatkozataiban foglaltaknak megfelelően Magyarország célja az volt, hogy elsősorban politikai kérdések kerüljenek a budapesti ülés napirendjére. Emellett aktuális eseményekre is igyekeztek összpontosítani a program összeállításakor - tette hozzá.

Mint kifejtette, várhatóan áttekintik a magyar elnökség céljait, köztük a gazdasági kormányzás megkönnyítését, Horvátország csatlakozását, a schengeni térség bővítését, a Duna-stratégiát és az uniós roma keretstratégiát. A gazdasági kérdések témakörében megvitatják a tagállamok költségvetésének összehangolását célzó európai szemeszter eddigi gyakorlatát, a gazdasági kormányzás alapjait jelentő hatos jogszabálycsomag helyzetét, valamint az EU2020 versenyképességi stratégia végrehajtását.

Kedden az EU helyzetét vitatják meg. "Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy az utóbbi időben pozitív és negatív folyamatok egyszerre vannak jelen az európai integrációban" - mutatott rá. Kedvező tényezőként emelte ki a tagállamok gazdaságpolitikai koordinációjának megerősítését. Ugyanakkor "az eurózóna perifériáján levő tagállamok", azaz Görögország és Portugália problémái beárnyékolják a jövőt - hangsúlyozta, hozzáfűzve: ugyancsak aggodalomra ad okot, hogy "egyes tagállamok a schengeni megállapodás lényegét, a személyek szabad áramlásának lehetőségét függesztik fel azzal, hogy ideiglenesen visszaállítják a határellenőrzést bizonyos határszakaszaikon".

Az ülést a február 10-11-én megrendezett COSAC elnökségi találkozó készítette elő, akkor született döntés arról, hogy a COSAC szokásos féléves jelentése egyetlen témára, a gazdasági kérdésekre fókuszál majd. Szintén az előkészítő ülésen javasolta Carlo Casini európai parlamenti (EP) képviselő, az EP alkotmányügyi bizottságának elnöke, hogy a COSAC plenáris ülésén vegyenek napirendre egy, az EU általános helyzetéről szóló politikai vitát - idézte fel Hörcsik Richárd.

A politikus kiemelte: a soros elnökség elsősorban kormányzati feladatokat jelent, de az utóbbi évek tapasztalata szerint a nemzeti parlamentek által rendezett találkozók is jelentős mértékben hozzájárulhatnak a félév sikeréhez. A Gödöllőn rendezett informális tanácsülésekkel párhuzamosan az Országgyűlés állandó bizottságai is több találkozó házigazdái voltak, ezekre az eseményekre a 27 tagállam partnerbizottságai kaptak meghívást - emlékeztetett.

A COSAC-találkozó hivatalos programja szerint a delegációk vasárnap délután érkeznek meg Budapestre, majd a spanyol-belga-magyar elnökségi trojka tart megbeszélést. Hétfőn Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Hörcsik Richárd nyitják meg a tanácskozást, majd Orbán Viktor mond beszédet. Előadást tart Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke, intézményközi kapcsolatokért és igazgatásért felelős biztos.

Kedden a delegációk általános vitát folytatnak az EU helyzetéről, ennek keretében Schöpflin György (Fidesz-KDNP) EP-képviselő mond vitaindító beszédet. A COSAC februári találkozója volt az első elnökségi rendezvény az Országgyűlésben, azóta nyolc hasonló eseményt szerveztek Budapesten, egyebek mellett a költségvetési, a külügyi, az egészségügyi, az oktatási és a mezőgazdasági bizottságok képviselői találkoztak a Parlamentben.

A februári tanácskozáson Kövér László azt mondta: a nemzeti parlamenteknek intenzívebben kell együttműködniük a jövőben, kihasználva a Lisszaboni Szerződésben biztosított jogköröket. Maros Sefcovic akkor azt hangsúlyozta, az EU-tagállamok kollektív erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy Európa gazdasága erős legyen, és ebben a nemzeti törvényhozásoknak fontos szerepük van. Martonyi János külügyminiszter pedig arról beszélt, akkor lesz sikeres a magyar elnökség, ha a félév végére Európa erősebb lesz, ehhez hatékonyan együttműködő intézményekre és stabil pénzügyi helyzetre van szükség.