Kristóf Attila: Én nem tudom, hogy ez a mondás, miszerint az ízlések és pofonok különbözők, minden körülmények között helytálló-e. A Fidesz kétharmados választási győzelmét követő idők azt látszanak bizonyítani, hogy erről szó sincs, a legeltérőbb ízlések képviselői osztogatják egymáséihoz kísértetiesen hasonló pofonjaikat balról és jobbról, mintha a kormány volna az az anekdotabeli nyúl, amely ha sapka van a fején, azért érdemel büntetést, ha pedig nincs, akkor meg azért.

(...)

Maradéktalanul bebizonyosodott, hogy egyáltalán nem lehet más a politika, mint ami, s ezt legpregnánsabban az MSZP farvízén evező, álszűz LMP bizonyította be. Ebben persze nincs semmi meglepő, már Dávid Ibolya is hasonló - túl magas sarkú - cipőben sántikált. Inkább a szocialisták és a jobbikosok más-más irányból induló, de ugyanarra a célra összpontosított vádaskodásai adtak okot némi ámélkodásra, mivel néha úgy tűnt, mintha ezt a két kibékíthetetlennek vélt pártot egy bordában szőtték volna.