Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője az MTI-vel közölte: "Mádl Ferenc volt köztársasági elnök vasárnap nem sokkal 13 óra után megtért teremtőjéhez". Az 1931-ben született Mádl Ferenc 1990 és 1993 között tárca nélküli miniszter, 1993-94-ben művelődés- és közoktatási miniszter, 2000 és 2005 között pedig a Magyar Köztársaság elnöke volt.

Részvétnyilvánítás

"Megrendülten állunk a hír hallatán. Nyugodjék békében!" - írta Mádl Ferenc volt köztársasági elnök halálának hírére Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap. A kormányfő a Facebookon tett közzé bejegyzést egy órával az után, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal közölte az MTI-vel: elhunyt a volt államfő.

Mádl Ferenc élete és munkája példa volt mindannyiunk számára - közölte a Fidesz a volt köztársasági elnök halálának hírére. A kormánypárt az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta: mély megrendüléssel értesültek Mádl Ferenc haláláról. A Fidesz a korábbi államfő családjának és hozzátartozóinak őszinte részvétét fejezi ki. "Fájdalmukban és gyászukban osztozunk, hiszen Mádl Ferenc élete és munkája, a nemzetért és az országért tett szolgálata példa volt mindannyiunk számára. Nyugodjék békében" - zárul a kommüniké.

Tarlós István főpolgármester megdöbbenéssel értesült arról, hogy meghalt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, aki a múlt héten lett Budapest díszpolgára - írta a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója vasárnap. Szűcs Somlyó Mária közölte: a főpolgármester őszinte részvétet nyilvánítja a családnak.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) együttérzéssel osztozik Mádl Ferenc családjával és mindazokkal, akiket fájdalommal tölt el a korábbi államfő elvesztése. Semjén Zsolt vasárnap az MTI-nek azt mondta, hogy Mádl Ferenc szerény, szeretetre méltó személyiségét az egész nemzet tisztelte. "Tiszteletre méltó életmű volt az övé, keresztény emberként a jog tudományában való kiemelkedő jártasságával szolgálta hazáját" - fogalmazott a KDNP elnöke. Semjén Zsolt felidézte, hogy Mádl Ferenc akkor kezdte meg államfői megbízatását, amikor Magyarország Szent István nagy művének, a keresztény magyar államiságnak a millenniumára emlékezett. "Emléke segít bennünket abban, hogy hazánkat mindenekfelett, minden magyar ember érdekében szolgáljuk" - emelte ki a KDNP elnöke.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke a távirati irodához eljuttatott közleményében azt írta: a Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte részvétét fejezi ki Mádl Ferenc volt köztársasági elnök halála miatt. Az ellenzéki párt a gyászoló családot, barátait, tisztelőit együttérzéséről biztosította.

Mádl Ferenc a nemzetközi magánjog professzoraként, majd az első szabadon választott kormány tagjaként elévülhetetlen érdemeket szerzett Magyarország európai integrációjában. Az LMP részvétét fejezi ki Mádl Ferenc családjának, valamint a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek, melynek a korábbi államfő alapító elnöke volt - olvasható az ellenzéki párt MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az MSZP őszinte részvétét és mély fájdalmát fejezte ki Mádl Ferenc volt köztársasági elnök halálhíre hallatán vasárnap. Emlékét egy nemzet őrzi méltán a szívében - írta közleményében Mesterházy Attila. A pártelnök-frakcióvezető közleménye szerint Mádl Ferenc személyében olyan köztársasági elnököt tisztelhettünk, aki mindig az egész magyar nemzet érdekeit szem előtt tartva képviselte Magyarországot, de nemcsak külföldön, hanem az itthoni politikai életben is.

Emlékét egy nemzet őrzi méltán a szívében - fogalmazott. Mint írta, a Magyar Szocialista Párt nevében őszinte együttérzését és háláját szeretné kifejezni a volt államfő családjának. "Osztozunk a hozzátartozók és barátai mély fájdalmában" - áll a közleményben.

Mádl Ferenc életútja

Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd 1961 és 1963 között a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán folytatott tanulmányokat. 1955-től bírósági fogalmazóként, majd titkárként, 1956 és 1971 között a Magyar Tudományos Akadémia Központi Hivatalának állam- és jogtudományi referenseként, később osztályvezetőjeként dolgozott. 1971-től az ELTE Polgári Jogi Tanszékén docens, 1973-tól egyetemi tanár, 1972 és 1980 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének főmunkatársa volt, 1978-tól 1985-ig a Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatói teendőit látta el. 1985 és 2000 között az ELTE Nemzetközi Magánjogi Tanszékét vezette.

Az állam- és jogtudomány kandidátusa tudományos fokozatot 1964-ben, a tudomány doktora fokozatot 1974-ben szerezte meg. Az MTA 1987-ben levelező, 1993-ban rendes tagjává választotta. Tudományos tevékenysége során elsősorban polgári joggal, nemzetközi magánjoggal és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémáival, valamint Európa-joggal foglalkozott. Részt vett több tudományos folyóirat szerkesztésében, illetve számos szervezet munkájában, tagja volt több nemzetközi akadémiának, vendégprofesszorként számos külföldi egyetemen tanított.

Számos jelentős kitüntetése mellett 1999-ben Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért. 1999-ben a francia Becsületrend lovagi fokozatával, 2001-ben nagykeresztjével tüntették ki. Az ELTE tiszteletbeli doktora és számos egyetem díszdoktora, több könyv és tanulmány szerzője. 2011. május 25-én a Fővárosi Közgyűlés Budapest díszpolgára címet adományozott számára.

A politikai életben a rendszerváltás után vállalt szerepet. 1990 és 1993 között az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az MTA felügyelete, közreműködött a kormány tudománypolitikai célkitűzéseinek meghatározásában, s külön megbízás alapján a kormányt, illetve a miniszterelnököt képviselte nemzetközi szervezetekben. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992-től a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyelet felett, betöltötte a Bankfelügyeleti Bizottság elnöki tisztét, felügyelte az MTA Központi Hivatalát, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alapot is. 1990 augusztusától a kormány Tudománypolitikai Bizottságának elnöke, 1992-1993-ban a Humánpolitikai Kabinet elnöke volt. 1993-94-ben művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett, 1994 első felében a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöki posztját és a Nemzeti Kulturális Alap elnöki tisztét is betöltötte.

1995-ben az ellenzéki MDF-KDNP-Fidesz köztársaságielnök-jelöltje volt. 1996-ban egyik kezdeményezője lett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének, 2000 júniusáig elnöki tisztségét is ellátta. 1999-től egy éven át tagja volt az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének.

Az Országgyűlés 2000. június 6-án a Fidesz és az FKGP jelöltjeként, de pártonkívüliként a Magyar Köztársaság elnökévé választotta, tisztségébe 2000. augusztus 4-én iktatták be. Államfőként elnöke volt a Szent Korona Testületnek is. Ötéves hivatali ideje alatt több mint 70 külföldi látogatást tett, több mint 520 új törvényt, törvénymódosítást látott el kézjegyével. Hét esetben a parlament által már elfogadott törvényt véleményezésre továbbított az Alkotmánybírósághoz, illetve visszautalt további tárgyalásra az Országgyűlésnek, s négy törvény esetében kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.