Orbán Viktor beszédében elsőként arra emlékeztetett, hogy amikor 2002-ben elhagyta az európai miniszterelnökök körét - ahol a kontinens jövőjéről a legmagasabb szinten szólt a diskurzus - rendkívül optimista volt az unió. Mint fogalmazott, túlzottan bizakodó volt a miniszterelnöki tanács, melynek minden tagja úgy vélte, fantasztikus sikerek előtt áll az unió. A levegő tele volt bizakodással. Nem is ok nélkül - fogalmazott a miniszterelnök, kiemelve: ebben az időszakban a hidegháborúban kettévágott kontinenst sikerült egyesíteni, sikerült létrehozni az eurót, és mindenki reális célnak tekintette azt is, hogy Európa legyen a világ legversenyképesebb területe.

Amikor 2010-ben visszatértem a tanácsba, nyomát sem találtam ennek a bizakodásnak, lelkesedésnek és optimizmusnak - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Véleménye szerint minden okuk megvolt az elégedetlenségre. "Az lenne a csoda, ha nem adta volna át helyét az optimizmus a pesszimizmusnak".

"A magyar elnökség a legnehezebb kérdéseket célozta meg"

Olyan adóssághegyeket cipelnek a tagállamok a hátukon, amelyeknek a súlyát nem tudják megtartani - folytatta beszédét a miniszterelnök. Mint mondta, az EU-n belül rendkívül alacsony az aktivitási ráta, valamint az egész kontinenst egyre nyilvánvalóbban és egyre súlyosabban gyötri az a kihívás, ami az idősödésből és a gyermektelenségből fakad. Ez volt az a helyzetértékelés, ami a hátterét adta a magyar elnökségi program összeállításának - jelentette ki.

Orbán Viktor kiemelte: "nincs vesztegetni való időnk, nem lehet alibi-elnökséget létrehozni, ezért a magyar elnökség a legnehezebb kérdéseket célozta meg".

Ezek a következők voltak: a gazdasági kormányzás létrehozása az Európai Unióban, megelőzendő, hogy újabb és újabb nemzetgazdaságok essenek áldozatául az elhibázott nemzeti gazdaságpolitikának - szögezte le. Emellett célul tűzték ki az európai energiapiac létrehozása érdekében elérendő áttörést is. Az Európai Unió egy olyan gazdasági egység, amelynek energia szükségletét 55 százalékban az unión kívülről szerezzük be - emlékeztetett.

A magyar elnökség céljai között említette egy új európai pénzügyi szabályozórendszer megalkotását is, valamint a bővítési folyamat fenntartását. Mi, magyarok biztosak vagyunk abban, hogyha elveszítjük a területi értelemben vett, növekedésre való expanziós képességünket, akkor az visszaüt az Európai Unió gazdasági teljesítményére, önképére, világképére, és negatív módon befolyásolja a világgazdasági versenyben elfoglalt helyét - fűzte hozzá Orbán Viktor.

Célul tűztük ki, hogy az unió történetében először alkossunk meg egy romastratégiát - hangsúlyozta. Mint mondta, ennek az volt a kiindulópontja, hogy az Európában élő tízmillió roma polgár nem problémát jelent, hanem egy eddig kihasználatlan lehetőséget.
Nehéz, szinte lehetetlen megvédeni egy olyan gondolkodást, amely az EU-ban jelentkező munkaerőhiányt bevándorlással kívánja megoldani, miközben egyébként tízmilliós létszámban vannak a munkerőpiacba nem integrált, Európán belüli közösségeink - húzta alá a miniszterelnök.

"A mi kihívásaink nem választhatók el az EU kihívásaitól"

Számos élményem van arról, hogy a család és a demográfia kérdésének fölvetése az EU-ban dühödt vitákat vált ki. Terhelt ideológiai megközelítésekkel, és a mostani nyelvi készlet, illetve az ehhez kapcsolódó óvatos viselkedések nem teszik lehetővé, hogy kendőzetlenül, őszintén beszéljünk a kontinens egyik legnagyobb problémájáról - mondta Orbán.

Ezért informális miniszteri csúcsot is szerveztünk Magyarországon azzal a céllal, hogy összeállítsuk a legsikeresebb családpolitikai eredményeket tartalmazó "best practise" kézikönyvet, amelytől azt várjuk, hogy a tagállamok kormányai sikerrel fogják használni saját munkájukban - tette hozzá.

Bár nem volt része az elnökségi programnak, azonban mindannyian tudtuk, hogy nincs félév meglepetések nélkül az európai politikában. Késznek kell lennünk arra, hogy váratlan eseményekben képviseljük az uniót - emelte ki. A kormányfő ilyen váratlan eseményként említette a japán katasztrófát és az észak-afrikai népi mozgalmak hatását.

A magyar elnökség félévét összefoglalva a miniszterelnök úgy fogalmazott: az EU most azzal a dilemmával küzd, hogy a felsorolt kihívásokra milyen választ adjon. Olyat, amellyel visszalép a jelenlegi integrációs szintről, vagy inkább az integráció mélyítése és szélesítése legyen a válasz? Hogy kiterjesztjük a politikai és gazdasági együttműködés övezetét, vagy visszakozunk, és a szinte enklávéként az EU-ban létező Balkán integrációjáról lemondunk - hangsúlyozta a kormányfő.

A kérdés úgy is feltehető, hogy képesek vagyunk-e hinni még abban, hogy meg tudjuk védeni a kontinens valutáját, az eurót. Teszünk-e ezért erőfeszítéseket? - fűzte hozzá. Komolyan vesszük-e még, hogy a személyek szabad áramlása az unió jövőjének egyik kulcskérdése, vagy engedünk félelmeinknek, és visszalépünk ettől a vívmánytól? - fogalmazott Orbán.

"Az államadósság nem kihívás, hanem legyőzendő ellenség"

A miniszterelnök hazánkról szólva kifejtette: a mi kihívásaink nem választhatók el az EU kihívásaitól. Hazánkban is szükség volt egy nagyszabású pénzügyi konszolidációra, amelyben a közgazdaság ortodox és anortodox eszközeit egyaránt alkalmaztuk. Magyarországon a gazdasági rendszer teljes átszervezése zajlik - emelte ki, hozzátéve: az államadósságra nem kihívásként tekintünk, hanem legyőzendő ellenségre, hiszen ha mi nem győzzük le, akkor az fog legyőzni bennünket - szögezte le a kormányfő. Ezzel összefüggésben Orbán kiemelte: négy év alatt a 70-75 százalékos sávba kell szorítani.

Az államadósság leküzdéséhez azonban olyan lépéseket kell tenni, amelyek ma még újak, vagy amelyektől már elszokott az unió. Ezzel összefüggésben Orbán Viktor utalt az arányos adórendszer bevezetésére, illetve arra a kormányzati szándékra, hogy aki tud dolgozni, azt visszatereljék a munka világába. A miniszterelnök hangsúlyozta: csak a munkaképtelenek kaphatnak szociális segélyt, a többiek számára, ha a piac nem ad, akkor az államnak kell közmunkát szerveznie - tette hozzá.

Középpontban a munka alapú gazdaság

Nem helyes, ha egy országot nemzetközi pénzügyi szervezetek a finanszíroznak a piac helyett; a kormány éppen ennek jegyében választotta a Nemzetközi Valutaalap(IMF) helyett a pénzügyi piacokat - folytatta Orbán Viktor, hozzátéve, biztos és kiszámítható gazdaságpolitikát csak akkor lehet folytatni, ha az ember nem számíthat pénzügyi engedményekre. Egy ilyen, az államadóssággal és a munkanélküliséggel egyszerre háborúban álló ország számára, mint Magyarország szigorú pénzügyi ítéletre és körülményekre van szükség, amit a piac tud garantálni. Ha nem ezt tesszük, sosem a saját, mindig csak valaki más lábán fogunk állni; hol az unióén, hol az IMF-én, hol valamilyen más nemzetközi szervezetén - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Kifejtette: az elmúlt 80-100 év három gazdasági rendszert foglalt magában. Először egy háborús gazdasági rendszer alakult ki, amely a kontinens keleti részén elhúzódott, hiszen hidegháborús gazdaságot eredményezett. Ezt követte a jóléti államépítés korszaka, különösen a nyugati féltekén. Ez a korszak most véget ért - szögezte le Orbán Viktor, aki szerint - mint fogalmazott - Európa, és benne Magyarország, sosem lesz már olyan, mint amilyen a válság előtt volt. Ezért most fel kell építeni a munka alapú gazdaság korát, amely az EU-tagállamokban sok reformot, átszervezést igényel.

A kormányfő a következő 15-20 év kapcsán elmondta, azok a térségek és nemzetgazdaságok lesznek erősek Európában, ahol a politikai vezetés felértékelődik, és világos gazdaság- és iparpolitikai struktúrákat hoz létre. Másik fontos elemként Orbán Viktor a foglalkoztatási ráták emelését nevezte meg, hozzáfűzve, azok a régiók lesznek sikeresek az unióban, amelyek legalább az Egyesült Államok szintjéig, azaz 75 százalékig tudják emelni az aktivitási mutatójukat. Harmadik lényeges tényezőként a miniszterelnök a kulturális identitást és a nemzeti önbecsülést említette.

Úgy folytatta: a jó szomszédsági kapcsolatok is erőforrást jelenthetnek a jövőben. A soros elnökség ezért úgy látja, Magyarország számára a legfontosabb feladat, hogy a lehető legjobb viszonyt alakítsa ki közép-európai szomszédaival - emelte ki Orbán Viktor. Az unió és Oroszország kapcsolatának jövőjét érintően úgy vélekedett, a Balkán integrációja mellett stratégiailag rendezett partnerségre van szükség Oroszországgal. Ebben Közép-Európának kiemelt szerepe van, mivel ha nincs közép-európai együttműködés, nehezen jöhet létre a kiegyezés a kontinens és Oroszország között.

A miniszterelnök megjegyezte: ehhez Közép Európának gazdasági biztonsági garanciákra van szüksége, elsősorban az energia tekintetében, hiszen a térség nem lehet kiszolgáltatott és energiafüggő helyzetben. Ki kell építeni az észak-déli útvonalakat a Balti-tengertől az Adriáig, így lehet stabil helyzetet és minden irányban jól működő kereskedelmi útvonalakat kialakítani. Hozzátette: egy közép-európai fejlesztési intézményrendszert is létre kell hozni a siker érdekében.

Orbán Viktor felidézte, 2008-at megelőzően az Európai Unió gazdasági növekedésének motorja már Közép-Európa volt, s az lehet az elkövetkezendő években is. Ennek a térségnek van esélye arra, hogy az unióból kifelé igyekvő ipari kapacitásokat a kontinensen belül tartsa. Ez kulcskérdés - húzta alá a kormányfő.

Erős Európa, erős Magyarország

Beszédének végén Orbán Viktor arról beszélt, optimistán tekint a jövőbe, és hisz abban, hogy a következő másfél-két évtizedben egy erős Magyarország épülhet fel, Közép-Európából erős régiót sikerül építeni, és arra is lát esélyt, hogy a magyar elnökség szlogenje - Erős Európa - kívánságból realitássá váljon.