A kormányzati kommunikációs államtitkárság az MTI érdeklődésére közölte, hogy a kabinet tavaly május 29-i megalakulása óta 48 ülést tartott. A kormánytagok több kihelyezett tanácskozást is tartottak: elsőként tavaly júniusban Lovasberényben, ahol a többi között a gazdasági akciótervvel kapcsolatos döntéseket készítették elő. Októberben Veszprémbe utaztak, a téma a vörösiszap-katasztrófa volt. Legutóbb idén februárban tartott kihelyezett ülést a kabinet: Siófokon egyebek mellett arról döntöttek, hogy kiemeltté nyilvánítják a győri Audi-beruházást. Novemberben Brüsszelbe is ellátogatott a kormány, ahol együttes ülést tartott az Európai Bizottsággal a 2011 első félévében esedékes magyar európai uniós elnökségről.

A 48 ülésen csaknem 900 napirendi pontot tárgyaltak meg a kormány tagjai. A kabinet mintegy 200 új törvényjavaslatot, illetve törvénymódosítási indítványt terjesztett az Országgyűlés elé. Emellett - az államtitkárság tájékoztatása szerint - május 19-ig 273 kormányrendeletet alkotott és 347 határozatot hozott.

Orbán Viktor második kormányzása első évében több mint 50 alkalommal járt külföldön. Elsőként, tavaly június 1-jén Lengyelországba látogatott, majd szinte az összes európai országot bejárta, főleg a magyar uniós elnökség miatt. Európán kívül Kínában és Egyiptomban tárgyalt a kormányfő.

Az elmúlt egy év legjelentősebb eseményei

A kormányzati kommunikációs államtitkárság az MTI-hez is eljuttatott kronológiában gyűjtötte össze az elmúlt egy év főbb eseményeit:

Júniusban a frissen alakult kormánynak minden idők egyik legnagyobb árvize jelentette az első feladatot. Ekkor hirdették meg az első gazdasági akciótervet, és megkezdődött az alkotmányozás folyamata.

Júliusban több intézkedést is hoztak az akciótervvel kapcsolatban: döntöttek a bankadóról, megszűnt az öröklési és ajándékozási illeték egyenes ági rokonok között, és betiltották a devizaalapú jelzálog bejegyzését.

Augusztusban elindult az Új Széchenyi Kártya Program, bevezették az egyszerűsített foglalkoztatást, és szigorodott a büntető törvénykönyv (Btk.), amely alapján már a kis értékű lopás is büntethető, és a kommunizmus bűneinek tagadása is bekerült a kódexbe.

Szeptemberben szabad lett a pálinkafőzés, megrendezték az első kormányzati karrierexpót, és megnyitottak több, korábban bezárt kispostát, valamint vasúti szárnyvonalat.

Októberben a kormány számára a legtöbb feladatot a vörösiszap-katasztrófa adta, emellett a miniszterelnök meghirdette a második gazdasági akciótervet.

Novemberben több év szünet után újra összeült a Magyar Állandó Értekezlet, és hatályba lépett a bajba jutott lakáshiteleseket segítő törvénycsomag.

Decemberben a kormány döntött a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság megszűnéséről és a magánpénztári nyugdíjvagyon állami kézbe vételéről. Döntés született emellett arról, hogy minden nő nyugdíjba mehet 40 év munkaviszony után a korától függetlenül, valamint arról, hogy ismét hároméves lesz a gyes.

2011

Januárban Magyarország átvette az EU soros elnöki tisztségét. Ekkor lépett hatályba az egykulcsos adórendszer, az új gázárszabályozás, továbbá elindult az Új Széchenyi Terv, megalakultak a kormányhivatalok, és ekkortól igényelhetik a kettős állampolgárságot a határon túli magyarok. Februárban egyszerűsödött az örökbefogadás, és létrehozták a 250 milliárd forintos stabilitási alapot. Márciusban a kabinet bejelentette a Széll Kálmán Tervet, meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, és esküt tett 1.800 új rendőr. Áprilisban - amikor a parlament elfogadta az új alaptörvényt - a gyöngyöspatai események miatt ismét szigorodott a Btk, májusban pedig elindult a szociális konzultáció, az állam visszavásárolta részesedését a Mol-ban, valamint aláírták a bankszövetséggel a devizahiteles mentőcsomagot.