Bajnai Gordon kijelentette: Magyarországon a válság nem 2008-ban kezdődött, az okai a 2000-től 2008-ig egymást váltó kormányok sorozatos hibáiban rejlenek. Az államadósság nem oka, hanem tünete a pénzügyi válságnak - hangsúlyozta.

Hozzátette: az adósság hosszú éveken keresztül halmozódott fel, és mindez jól érzékelteti a tartósan megbomló gazdasági egyensúlyt. Bajnai az államadósság okaként a következőt nevezte meg: "míg az állami kiadások jelentősen nőttek, az ország versenyképessége romlott". Mindennek köszönhetően a befektetők bizalma megingott, elfordultak az országtól - fűzte hozzá.

Európa is ezzel küzd

Szintén súlyos gondnak nevezte a devizahitelesek helyzetét, mint mondta, mintegy egymillió 700 ezer embert érintett a probléma. Az államadósság megnövekedésének további okaként a munkanélküliség növekedését jelölte meg. Magyarország 2009 folyamán megállította az eladósodás ütemét, mégha csökkenteni nem is tudta - szögezte le Bajnai Gordon.

Ma azt a válságot kezeljük, ami a válságkezelésből fakad; hasonló gondokkal néznek ma szembe Európa más országai, mint hazánk három évvel ezelőtt - fűzte hozzá. Kijelentette, a magyar polgárok áldozatvállalásának köszönhetően Magyarország kikerülhetett a válságból, és új pályára állhatott.

Bermuda-háromszög

Szijjártó Péter a volt miniszterelnök beszámolóját követően azt mondta, az eddigi meghallgatások "Bermuda-háromszöget képeznek", hiszen nem derül ki egy nyilatkozatból sem, hogy 2002-2010 között mi miatt növekedett 53-ról 82 százalékra az államadósság mértéke. Úgy folytatta, talán Oszkó Péter volt pénzügyminiszterről mondható el, hogy a leghitelesebben értékelte az elmúlt nyolc év történéseit.

A fideszes politikus azt kérdezte Bajnai Gordontól, milyen konkrét okokkal tudná magyarázni a drasztikus államadósság-növekedést. Szijjártó arról is beszélt, a 2009-es magyar gazdasági helyzet nem magyarázható világgazdasági problémákkal, véleménye szerint hibás gazdaságpolitikai döntések, a közérdek helyett a magánérdek érvényesülése juttathatta a tönk szélére az országot.

Dancsó József, az albizottság elnöke azt kérdezte Bajnai Gordontól: miniszterelnöksége előtt, gazdasági miniszterként miért nem tett az államadósság csökkentéséért. Miért ő lett a miniszterelnök-jelölt 2009-ben? - folytatta.

A Széll Kálmán Terv is

Bajnai Dancsó József kérdésére válaszolva kifejtette: 2008-ban világosan leírta, mit kellene tenni, hogy Magyarország elinduljon a fejlődés útján. Önmagát ismételve elmondta: "hazánk csak akkor tud kitörni az adósságcsapdából, ha sikerül helyreállítania a munka becsületét". Bajnai utalt rá, a jelenlegi kormány Széll Kálmán Terve is ezt képviseli, maximum megvalósítását tekintve tér el az általa javasolt irányelvektől.

Arra a kérdésre, miért pont őt választotta miniszterelnöknek az Országgyűlés, úgy felelt: erről a Parlamentet kellene megkérdezni. Úgy folytatta, inkább arra tudna válaszolna, miért vállalta el a tisztséget. Szeretem a hazámat - jelentette ki, hozzátéve: szükség volt arra, hogy az összeomlás szélén álló országot valaki egy csapatot összefogva, "népszerűség-hajhászás nélkül" kivezesse a válságból.

Bajnai Gordon az államadósság megnövekedésének további okaiként a közszféra szociális kiadásainak megnövekedését, egyes beruházásokat, illetve a kormány bizonyos bevételektől - ilyen a minimálbér adómentessé tétele - való lemondását nevezte meg. Bajnai a 2006-ot követő időszakot az általános pénzügyi válságjelenséggel magyarázta.

A volt kormányfő elismerte, az államadósság drasztikus megnövekedése egyszerre ok és tünet, véleménye szerint a válságot alapvetően a rossz politikai kompromisszumoknak köszönheti az ország.