Nem függetlenül ettől, Magyarország az elmúlt 20 évben kimerült a pártpolitikai harcokban, demokráciánk elhasználta azokat az energiákat, amik '89-ben keletkeztek. A politika felszabadít, vagy épp ellenkezőleg, elszívja a lelki energiákat, amelyek nélkül semmilyen közösségi cél nem érhető el - fogalmazott Lánczi András.

2010-re a magyarok lelki energiái a kimerülés jeleit mutatták, az élni akarás vezetett a kétharmados győzelemhez, ami különleges helyzetet teremtett. Egyfajta egység született, már csak bátorság kellett ahhoz, hogy ezzel a felhatalmazással a kormány élni tudjon - vélekedett a politológus.

Ez a kormány bátor, szemben a '94-es MSZP-SZDSZ-es koalícióval, ami szintén kétharmados többséggel rendelkezett, de nem volt érdeke, hogy éljen vele. Jó volt minden úgy, ahogy volt, jó volt az ideiglenes alkotmány, jó volt az intézményrendszer, megfelelő volt az állam és a polgár viszonyrendszere. Ugyanis az állam tovább játszhatta a kádári elosztási politikát, erősítette azt a képzetet, hogy a polgár az államtól függ, attól várhatja, hogy sorsa jobbra fordul - hangsúlyozta. Az állam újraértelmezése nem kevesebbet jelent, mint a korábbi erkölcsi viszonyok megváltoztatására irányuló erőfeszítések összessége. Minden politikai rezsimnek szüksége van morális alátámasztásra a legális felhatalmazás mellett. A kormányellenzék félreérti a helyzetet, ami mögött nemcsak az MSZP belső hatalmi harcai vannak, hanem az intellektuális kiüresedettség is - emelte ki Lánczi András.

A kormány baloldali ellenzékének egyik része azt gondolja, hogy a 30-as évek fasiszta-antifasiszta harcának folytatásaként kell értelmezni a jelenlegi helyzetet. Tévedésük okát Lánczi a hamis analógiában látja. Az ellenzék másik részéről a politológus azt mondta: a 60-as évek újbalos eszméjéhez nyúl, szerintük az egyén minden, a közösség semmi - fogalmazott a politológus.

Jelenleg a nyugati állameszmény van válságban, a világgazdasági krízis pusztán kiélezte a lappangó feszültségeket. Amikor az államban válság van, az azt jelenti, hogy a politikai célok és döntések elbizonytalanodnak, csökken a kormányzás hatékonysága, kiéleződnek a közösségen belüli feszültségek - szögezte le a Századvég Alapítvány elnöke.

Az individuális jogokra épített baloldali kormányzati politikák hozzájárultak ahhoz, hogy az állam elbizonytalanodjon. Ez kormányzási tehetetlenkedésként mutatkozott meg - mutatott rá Lánci András. Véleménye szerint az új kormány annak a felismerésnek a jegyében tevékenykedik, hogy az állam szuverenitása súlyosan sérült. Az állam azt a hitet ültette el a polgárai gondolkodásában, hogy képes jobbá változtatni minden polgára életét - hangsúlyozta Lánczi.

Hozzátette: ma nincs egyetlen társadalmi csoport se, amely ne érezné úgy, hogy keveset keres; és minden kisebb-nagyobb csoport, ha az érdeke úgy diktálja, jogoknak állítja be a jóléti igényét. Magyarországon a Kádár-rendszerben kicsikart, kialkudott kiváltságokat a rendszerváltás lefolyásának módja miatt később mint szerzett jogokat kezdték el emlegetni - hangsúlyozta.

Szemléletváltás

2010-re olyan helyzet alakult, ki, amikor nem egyszerű kormányzati programra volt szükség, hanem egy hosszú távú, az egész országot új pályára állító elképzelésre, hogy nehogy az folytatódjon, ami húsz év alatt egy leromlott gazdaságú, társadalmilag széteső, állami szuverenitásában korlátozott, nemzetközi tekintélyét elvesztett országhoz vezetett - hangsúlyozta a politológus. Mint mondta, az elmúlt húsz év alatt részben rossz elvek mentén vagy elvek nélkül zajlott a politizálás.

Sokan úgy képzelték el az államot, mint ami képes a személyes gyengeségeket kijavítani, hogy mindenkinek jár valami az államtól, sőt, az állam átvállalja a döntések felelősségét is a polgáraitól - jelentette ki Lánczi András. Úgy folytatta, éppen ezért először azon kellett változtatni, hogy a nemzeti érdek előnyt élvezzen a rész- és magánérdekek helyett.

Beszédében úgy fogalmazott, Magyarország már akkor gazdasági válságjeleket mutatott, amikor a világgazdasági válságnak még előhírnöke sem volt. Az eladósodottság mértéke 20 évvel a rendszerváltás után hasonló értékeket ért el, mint a nyolcvanas években - mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy a magyar állam 2010-ig szinte zavartalanul magán hordozta a régi rend mércéit, mindig egy kicsit hozzáigazítva azt a körülményekhez.

A magyar állam szuverenitása soha nem vált annyira korlátozottá, mint 2008 és 2010 között - jegyezte meg a Bajnai-kormány kényszerű hitelfelvételéről szólva. Leszögezte, hogy az állam egyre tehetetlenebbül vergődött a saját vállalásai és a kialkudott kedvezmények hálójában. Budapest rozsdaövezetté vált, koldusok lepték el a nagyobb városainkat, a tömegközlekedés színvonala is leromlott, majdnem mindenhol az igénytelenség és közöny jeleit láthattuk - sorolta.

Hozzáfűzte: a kormány ezért úgy döntött, megváltoztatja az állam és a polgár viszonyát. Ez az az archimédeszi pont, amely kifordíthatja a régi rendet - emelte ki Lánczi. Példaként az új alaptörvényből idézett, rámutatva arra, hogy az állam nem a polgárai felett álló hatalom, hanem felelős polgárok közössége. Az állam és polgárai között innentől kezdve kölcsönösségi viszony alakult ki - húzta alá beszédében az elemző.

A siker tényezői

Az Audi Hungária sikeréhez a döntési sebesség és a problémakezelői képesség egyaránt hozzájárul - hangsúlyozta a konferencián Thomas Faustmann, a vállalat ügyvezető igazgatója. Elmondta: a célokat közösen határozzák meg, közös erővel dolgoznak elérésükért, ugyanakkor minden munkatárs tudja, személy szerint mit kell hozzátennie a vállalathoz. Ennek jegyében a visszajelzés - legyen az negatív vagy pozitív - minden munkatársat érint.

Az ügyvezető igazgató úgy folytatta, világosak a menedzsmenttervek és a döntési kompetenciák, egyértelműek a felelősségviszonyok, rövidek a döntési utak. Ezek a vállalat belső sikertényezői - húzta alá. A vállalat magyarországi sikeressége kapcsán Thomas Faustmann úgy fogalmazott: a kiváló munkaügyi törvények lehetőséget adnak arra, hogy a piac igényeihez igazítsák a termelést - természetesen a jogszabályok betartásával.

A munkatársak nagyszerű szakmunkás képesítéssel rendelkeznek, komplex munkavégzésre alkalmasak - méltatta a magyar munkaerőt az ügyvezető igazgató. Magyarország gyártási helyszínként közlekedési rendszerének biztosításával is predesztinálja önmagát - jelentette ki Thomas Faustmann.

Kiemelte: a kormányzat az elmúlt tizenkét hónapban többször megmutatta, megvan az elhatározása és ereje ahhoz, hogy Magyarország Európa egyik legteljesítőképesebb országává váljon. Az Audi Hungária felajánlja ehhez együttműködését - jelentette ki az ügyvezető igazgató.

Demján: A válság kezelése sikeres volt

Demján Sándor előadásában emlékeztetett: az új kormány egy csődben lévő országot vett át, melyet még az uniós elnökség is terhelt pluszban. Hihetetlen munkát végeztek a kormánytagok, a nemzetközi visszajelzések a magyar uniós elnökséget rendkívül sikeresnek tartják a gazdaság területén. Ennek gyümölcsei később meg is fognak érkezni - fűzte hozzá a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke. Demján Sándor figyelmeztetett arra is, hogy eddig hitelből vacsorázott mindenki Magyarországon, a kormány ilyen helyzetben vette át az országot. Lejárt a hitel, melyet vissza kell fizetni, és ha nincs többletteljesítmény, akkor ezt az ebédből kell megtenni - húzta alá.

Az elnök szerint a válság kezelése sikeres volt. Felidézte, a válságkezelés a gazdaságot, annak egyes szereplőit rendkívül súlyosan érintette. Európa nem volt toleráns a magyarokkal szemben, az uniós és különböző szervezetek nem engedték meg a kormánynak az eredeti tervnek megfelelően, hogy egy többlet költségvetési hiánnyal a gazdaságnak lendületet adhasson. Ez egy hátrányos megkülönböztetés volt, mert a többi ország rendkívül magas költségvetési hiánnyal dolgozott - tette hozzá. Demján Sándor emlékeztetett: vészhelyzet állt elő, ezért szerinte a kormány helyesen cselekedett a bankadó, különadók kivetésekor. De sokan tisztában voltak azzal, ha a nem lépi meg a kormány a válságadókat, akkor 350-400 forintos euró lenne, és az unió Magyarországgal fog példát statuálni, hogy megijedjenek a bajban levő államok - jegyezte meg. Az elnök a bankadót, a különadókat szükséges lépésnek minősítette, de szerinte nem lehet módszere és rendszere egy fejlődő gazdaságnak.

Demján Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a szegénység megöli a demokráciát, ezért célként kell kitűzni, hogy gazdag Magyarország legyen. Ne csak egyes személyek legyenek gazdagok, hanem általános jólét legyen - tette hozzá, megjegyezve: az általános jólét alapja a társadalmi költség csökkentése. Beszédében Demján Sándor a társadalmi költségek csökkentése mellett kitért arra is, hogy át kell szervezni az oktatást, tisztelni kell a munkát, és több fizikai munkásra van szükség.

Cikk:

A kormány egy éve - Orbán Viktor értékeli az első év munkáját