Tavaly 55 milliárd forint volt betervezve a költségvetésben közmunkára, a tényleges kifizetés azonban 90 milliárd forint felett volt, szeptembertől már az új kormánynak kellett finanszíroznia az Út a munkához programot. Ha ezt a tendenciát folytattuk volna, akkor most 150 milliárd, vagy efölött lennének a kifizetések, az eredményességét tekintve pedig százezer ember közül ezer sem tudott volna elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.
Elmondta: 2008 előtt, míg az Út a munkához programot be nem vezették, az önkormányzatok nagyságrendileg 18 ezer embert foglalkoztattak 6, illetve 8 órában. Abból indultak ki, hogy legalább ennyi embernek az új rendszerben is meg kell teremteni a lehetőséget, és most több mint 30 ezer ember dolgozik 6, illetve 8 órában. Nem azt szerették volna, hogy 270 ezer emberből 170 ezer ember egy nap munkalehetőséget se kapjon, ahogy a régi rendszerben.
Terveik szerint több mint 200 ezer érintett jut majd munkához. Ma Magyarországon nem vagyunk abban a helyzetben, hogy 170 ezer embernek kifizessünk 28 500 forintot (korábban rendelkezésre állási támogatás, most bérpótló juttatás), miközben semmit nem várunk el tőlük. Nem vagyunk abban a gazdasági helyzetben, hogy olyan emberek, akik egyébként életerősek, egészségesek, ne a munka világából szerezzék a jövedelmet, hanem egyéb forrásból, lehet ez akár rokkantellátás, akár nyugdíjszerű ellátás, akár segélyezés - érvelt az államtitkár.
Arra a kérdésre, hogy a munkanélküli ellátást követően az érintettek igénybe vehetik-e a közmunkaprogramokat, Czomba Sándor azt válaszolta: nem lehet az a cél, hogy valakit beszorítsanak a sarokba, és azt mondják, 90 nap után, így jártál. Azt szeretnék, hogyha valaki az ellátását kimerítette, akkor utána munkalehetőséget kapjon, ha másképp nem, akkor közmunka keretében.
| Cikk: | Közös cél a feketegazdaság visszaszorítása |
| Cikk: | Célzott közmunkaprogram a parlagfű-mentesítésre |