Az újság internetes változatán megjelent írásban a magyar miniszterelnök-helyettes megállapítja: megtiszteltetés volt Európát vezetni az európai és a globális ügyek e viharos időszakában, amelynek kezdetén senki nem gondolta, hogy milyen fejleményeknek leszünk tanúi Észak-Afrikában. E fejlemények különös jelentőséggel bírnak a magyarok számára. "Húsz éve mi is megleltük a bátorságot ahhoz, hogy levessük magunkról az elnyomó zsarnokságot, és hogy igényt támasszunk a szabadságra és az önrendelkezésre. Különös büszkeség forrása, hogy közép-európai kollégáinkkal együtt megoszthattuk tapasztalatainkat Észak-Afrika új demokratáival, és tanácsot adhattunk az átmenet nehéz kérdéseiben" - olvasható a cikkben.

Navracsics Tibor szerint Magyarország még sok mindent el szeretne érni EU-elnöksége hátralévő napjaiban. A miniszterelnök-helyettes külön kiemelte: a kormány a lehető legnagyobb erőfeszítéseket kívánja tenni annak érdekében, hogy lezárulhassanak Horvátország csatlakozási tárgyalásai. Magyarország számára a balkáni országok csatlakozása régóta prioritás. Ratko Mladic letartóztatása megnyitja az utat Szerbia belépése előtt, és Magyarország arra kívánja ösztönözni vonakodóbb EU-partnereit, hogy terjesszék ki a Nyugat-Balkán minden népére a biztonságosabb, virágzóbb jövő ígéretét. Navracsics Tibor hozzátette: csakúgy, ahogy húsz éve Magyarország álmodott az Európa által kínált biztonságos, virágzó jövőről, ma szomszédai tesznek ugyanígy.

A miniszterelnök-helyettes a kulcsfontosságú célok között említette az európai romastratégia végrehajtását. Navracsics Tibor szerint Magyarországnak sikerült meggyőznie európai partnereit arról, hogy a roma közösségek társadalmi felzárkóztatása döntő fontosságú az EU jövőjének szempontjából.

A cikk szerint Magyarország EU-elnöki féléve nem volt mentes a zökkenőktől. "Sajnáljuk az új médiatörvényünk körül támadt felzúdulást, amely beárnyékolta elnökségünk kezdeti időszakát. Készek voltunk beiktatni azokat a technikai változtatásokat, amelyeket az Európai Bizottság javasolt, hogy a törvény összhangba kerüljön az EU-jogszabállyal" - írta a a magyar miniszterelnök-helyettes. Navracsics Tibor megemlíti a cikkben, hogy az új alkotmány is aggodalmat keltett bizonyos körökben. Az alkotmány tartalmával, és a törvénybe iktatásához vezető demokratikus folyamattal kapcsolatban azonban "továbbra sem érzünk bűntudatot ... Magyarország volt az egyetlen posztkommunista ország a térségben, amelyik nem reformálta meg alaptörvényét a demokratikus átmenet után. Most új alkotmányunk van, amely egyaránt magában foglalja a nemzet szellemét, és az európai értékek teljességét" - írta a politikus.

Navracsics Tibor szerint a magyar nép 2010-ben példátlan mandátumot adott a Fidesznek az ország reformjára a szocialisták alatti nyolc év korrupciója után. "Nem vesztegettük az időt, és sokak számára a változás üteme felzaklató. De mivel a gazdaság az összeomlás szélén volt, késlekedésre nem volt mód" - áll az írásban. A miniszterelnök-helyettes szerint döntő jelentőségű volt az ellenőrzés visszaszerzése a gazdaság felett. "Most már kevésbé vagyunk lekötelezettjei a nemzetközi pénzügyi közösségnek. A személyi és társasági adók csökkentek, a foglalkoztatottság növekszik, és az emberek visszatérnek a formális gazdaságba. A katasztrofálisan rossz gazdálkodás évei után a magyar gazdaság immár nem igényel sürgősségi ellátást, és ismét növekedési pályára került" - írta a magyar politikus a The Daily Telegraph csütörtöki online változatában olvasható cikkében.

Navracsics Tibor szerint sok kommentátor aggodalmának adott hangot a költségvetési konszolidációval kapcsolatos, nem szokványos hozzáállás miatt. Magyarország szándékosan választotta ezt az eltérő megközelítést azoknak a gazdasági kihívásoknak a megoldására, amelyekkel - a legtöbb országhoz hasonlóan - szembesül. "Ellenálltunk azoknak a nagyarányú kiadáscsökkentéseknek és adóemeléseknek, amelyeket mások Európa-szerte bevezettek. A mi hozzáállásunk az, hogy munkahelyteremtéssel és adóreformmal a növekedést kell ösztönözni. Egyértelmű számunkra, hogy a megszorító politika nem csupán a növekedést hátráltatja, de társadalmi károkat is okoz" - írta a miniszterelnök-helyettes. Navracsics Tibor szerint a munkahelyek "abszolút kulcselemét" képezik a programnak. A politikus felidézi, hogy a januárban elindított új Széchenyi-terv 2014-ig 300 ezer, 2020-ig egymillió új magánszektorbeli munkahely létrehozását célozza.

A strukturális átalakítást a márciusban ismertetett Széll Kálmán Terv tartalmazza. A cél az, hogy az államadósság-ráta a kormányzati időszak végére a hazai össztermék (GDP) 70 százaléka alá, végső soron pedig 50 százalékra csökkenjen; ez a koncepció is szerepel az alkotmányban - írta Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes szerint a nem szokványos hozzáállás eredményei már mutatkoznak. A gazdaság immár hat egymást követő negyedévben növekedett, és már teljesült a 2011-es szuverénadósság-kibocsátási terv, egyre kedvezőbb árakon. A forint a világ legerősebben teljesítő valutái között van az idén, a magyar törlesztési leállás ellen köthető biztosítási tranzakciók díjszabása pedig jóval a Spanyolországra jellemző szint alá süllyedt.

Navracsics Tibor szerint a kormány nem ígért könnyű megoldást az ország gondjaira: kemény munkára és áldozatvállalásra egyaránt szükség lesz ahhoz, hogy Magyarország a kibővült, biztonságosabb és virágzóbb közép- és délkelet-európai térség legversenyképesebb nemzete legyen.