Ez az a terület ahol nagyon jelentős előrehaladást lehet bemutatni az eltelt időszakban - mondta el lapunknak Olajos. Emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt úgy vették át az ágazatot, hogy semmilyen stratégia, elképzelés nem volt arra vonatkozóan, hogy mit akar kezdeni itt az állam. Sem az állami, sem a gazdasági szereplők nem tudtak kapcsolódni ehhez a területhez - tette hozzá. Olajos kifejtette: az elmúlt egy évben elkészítették a legfontosabb stratégiákat, többek között a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervet, az energiastratégiát, az Európa2020 és a Duna-stratégiához a megújuló energiákra vonatkozó részt. Az összes stratégiai és cselekvési dokumentum elkészült - mutatott rá a helyettes államtitkár.

Harc a bürokrácia ellen

Ennek az egész területnek a jogszabályi átalakítása is megkezdődött, kezdve attól, hogy új támogatási rendszer lesz bevezetve nyártól a KÁT-rendszer átalakítása révén - hangsúlyozta Olajos. A könyv szerzője szerint az átalakítások révén Magyarország sokkal több tőkét lesz képes bevonzani, mint korábban. Decemberre elkészült az a tanulmány, amely az egész megújuló energia témakört bemutatja, és rámutat arra, hogy miért túlbürokratizált ez a rendszer - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy két hónapon belül elkészül ennek az anyagnak a kodifikált változata, amely a kormány elé kerül majd. Olajos megemlítette a szakoktatás-szakképzés területét, ahol a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara segítségével megtörtént az OKJ-s képzések átalakítása, új tartalmi elemekkel bővült a megújuló energiákra vonatkozó rész. Szeptembertől indulnak az új szakképzési programok - tette hozzá.

Felgyorsult a pénzek kifizetése

Egy évvel ezelőtt célunk volt, hogy a gazdasági szereplőkkel új viszonyrendszer jöjjön létre - mutatott rá Olajos. Elmondta, hogy mostanra létrejöttek azok a fórumok, amelyeken a pénzpiac szereplőivel rendszeres egyeztetés zajlik. Olyan stratégiákat dolgozunk ki a rendszeres egyeztetések során, hogy milyen módon tudjuk őket bevonni a megújulóenergia-rendszerek finanszírozásába - vélte Olajos. A helyettes államtitkár úgy véli, hogy az elmúlt időszakban a közvetlen támogatások is jelentős lendületet kaptak az Új Széchenyi-terven és a zöldberuházási rendszeren keresztül. A Környezet és energia operatív program (KEOP) révén is jelentős forrásokat osztottak ki az épületenergetikai és megújulóenergia-támogatási pályázatokra - tette hozzá. Most történnek a szerződéskötések, így az év második felében lendületes építkezéseket fogunk látni - mondta.

Ott kell munka, ahol a legnagyobb szükség van rá

Olajos örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a KEOP-pénzek egy jelentős része hátrányos helyzetű térségekbe jutott el, amely a kiírásoknál is szempont volt. Az új támogatási rendszer révén, amely a KÁT helyébe lép majd januártól, szintén bónuszpontra számíthatnak a legszegényebb hazai régiókban pályázók és befektetők - tette hozzá. A helyettes államtitkár kijelentette: ott kell gazdasági pezsgést és munkahelyeket teremteni, ahol arra a legnagyobb szükség van.

"Elégedett akkor lennék, ha a ciklus végére Magyarország lenne a térségben az az állam, amely a legversényképesebb lenne a megújuló energiák területén." Olajos elmondta, ha egy befektető három év múlva ránézne egy Lengyelországtól Bulgáriáig terjedő térképre, és azt látná, hogy hazánk az az ország, ahol a legegyértelműbbek a törvények, legátláthatóbbak a szabályok a megújuló energiák területén, akkor megérte dolgozni.

Tudományos igényű munka

A most megjelent mű nem egy politikusi esszé, hanem egy tudományos igényű munka, amelyet a felsőoktatásban is lehet majd hasznosítani - hangsúlyozta Török Gábor politológus. A kötet egyik fő kérdése, hogy a konzervatív politika összeegyeztethető-e zöldpolitikával - tette hozzá. Török emlékeztetett arra, hogy a liberálisok is megpróbálkoztak Fodor Gábor idején a zöldkérdéseket a politikájukba emelni, de ez több tényező miatt totális kudarcba fulladt. "Lehet-e egyszerre a paksi atomerőmű bővítéséért és bezárásáért síkra szállni?" - tette föl a kérdést a politológus.

Olajos: A politika fölfedezte ezt a területet

A konzervatívok tudomásul veszik a globalizáció folyamatait, és annak előnyeit szeretnék kihasználni, míg az ökopártok jelentős része ellenzi azt - mutatott rá Olajos a konzervatív zöldpolitika egyik alapvető tézisére. Szólt arról is, hogy jövőre lesz a riói konferencia huszadik évfordulója, amelyen a zöldnövekedés lesz a középpontban, amely szerint a növekedéssel egy időben lehetünk zöldek is.

Olajos elmondta: míg a korábbi kormányzati ciklusokban csupán osztályvezetői szinten foglalkoztak a megújuló energiákkal, addig ez most államtitkári szintre került. Természetes, hogy a politika felfedezte ezt a területet, mivel kevés ágazat képes arra, hogy rövid időn belül 200 ezer új munkahelyet teremtsen - tette hozzá.

A néppártok hozták meg a nagy döntéseket

A konzervatív zöldség egyik fő üzenete, hogy az elmúlt 30 évben jelentősen megerősödött a környezetvédelem politikai vetülete, de annak alakításában a zöldpártok csupán marginális szerepet játszanak - mutatott rá a szerző. A nagy környezetvédelmi döntéseket a konzervatív és szociáldemokrata erők hozták meg - vélte Olajos. Hangsúlyozta, hogy ha a nagy néppártok nem karolják föl ezeket a társadalom egyre nagyobb részét érdeklő zöldkérdéseket, akkor a kisebb pártok megerősödése napjaink Németországához hasonlóan meg fog történni. A skandináv országokban a nagy pártok is foglalkoznak a zöldügyekkel, így ott az ökopártok egyáltalán nem képesek az áttörésre - emlékeztetett Olajos.

Hatost kapott a kormánypárt

A helyettes államtitkárt megkérték arra, hogy 1-től 10-ig osztályozza a pártok zöldkérdésekhez való viszonyát. - A Jobbiknak nincsen zöldarca, ezért egyest adnék nekik, az MSZP-t ötösre értékelném, mivel a kormányzásuk alatt rendkívül alacsony célokat tűztek ki, de legalább azt teljesítették - tette hozzá. Az LMP-nek annak ellenére 7-est adok, hogy nincsen semmilyen kormányzati tapasztalatuk, és csupán verbális szinten védték a környezetet - mondta Olajos. A politikus a Fidesz-KDNP-nek 6-ost adott, de ezen az értéken még javíthatnak a vidéki polgármesterek, akik egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a megújuló energiák felé, és a most megjelent könyv is támaszt adhat nekik.

A befektetők számára vonzóak a zöldtémák és a könyv is arra koncentrál, hogy hogyan lehet szabadpiaci forrásokat bevonni erre a területre - mutatott rá Olajos. Kihívásnak tekintem, hogy erre a területre nincs az államnak jelentős forrása, ezért a külföldi tőke bevonása életfontosságú - zárta szavait az államtitkár.