Olyan új világ alakult ki szédítő sebességgel a globális pénzügyi és gazdasági verseny következtében, amely megerősített együttműködést kíván, "többé nem lehetnek sikeresek a magányos harcosok" - jelentette ki a kormányfő. Orbán Viktor azt mondta, hogy az előttünk álló éveket az együttműködési formák és szövetségek keresése jellemzi majd, Európa keresi a gazdasági és politikai együttműködés leghatékonyabb formáit Ázsiával. "Európa és Ázsia együttműködése lehet az egyik kiindulópontja a gazdasági válság utáni világ megújulásának" - hangsúlyozta.

Azt mondta, az ASEM 10. külügyminiszteri találkozója is alkalmas arra, "hogy megmutassuk, milyen hatalmas jelentőséget tulajdonítunk az ázsiai régióval fenntartott európai együttműködésnek". Az ASEM immár 15 éve sikertörténet, mert hatékony keretet nyújt Ázsia és Európa együttműködésének - közölte a kormányfő. Megemlítette, hogy a részt vevő országokban él a Föld népességének kétharmada, a globális nemzeti össztermék mintegy felét és a világkereskedelem több mint 60 százalékát adják.

A miniszterelnök 3 percig beszélt, amikor félbe kellett szakítania megnyitó üdvözletét. Az MTI úgy értesült az EU-elnökségtől, hogy a kora délutáni esemény közben villámcsapás érte a kastély elektromos hálózatát, emiatt elromlott a hangosítás. A résztvevők 20 perces várakozás után elhagyták a termet, ahová több mint két óra múlva, egy munkaebéd után tértek vissza, amikorra már helyreállították a villamos hálózatot.

Orbán Viktor az értekezlet folytatásán, a konferenciának helyt adó egykori lovardában már nem volt jelen. Az EU-elnökség úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy a kormányfő parlamenti elfoglaltsága miatt távozott Gödöllőről, félbeszakadt beszédét a munkaebéd alatt megtartotta a külügyminisztereknek.

A féléves soros magyar EU-elnökség legnépesebb rendezvényén a 27 uniós ország, két szervezet - az Európai Unió és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) -, valamint 19 ázsiai állam képviselteti magát; az eseményen, amelyre 33 miniszter érkezett, Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Martonyi János külügyminiszter elnököl. Az ASEM-értekezlet az úgynevezett nem hagyományos biztonsági kihívásokkal, köztük földrengések, árvizek és nukleáris katasztrófák elhárításával és kezelésével foglalkozik. Ugyancsak téma a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, az illegális fegyverkereskedelem és a szervezett bűnözés, továbbá a válsággócokból kiinduló migráció és az élelmiszerhiány, és napirenden lesznek a gazdasági-pénzügyi kockázatok, az euróövezet problémái, valamint az ázsiai gazdaság gondjai is. Az ASEM-együttműködés a biztonsági-politikai és gazdasági kérdéseken kívül a társadalmi-kulturális kérdéskörre is kiterjed, utóbbi megvitatásában nem kormányközi szervezetek is részt vesznek.

Az ASEM konzultációs fórum, így a külügyminiszterek a gödöllői tanácskozás végén nem adnak ki hivatalos, kötelező erejű záródokumentumot, hanem egy úgynevezett elnöki nyilatkozatot fogadnak el, amely a 48 ASEM-partner konszenzusos álláspontját tartalmazza majd a globális és regionális politikai, gazdasági és társadalmi-kulturális kérdésekről.

Ashton: Európát és Ázsiát sok közös kihívás és érdek is összeköti

Európa és Ázsia sok közös biztonsági kihívással szembesül és sok a közös érdekük; a nem hagyományos biztonsági kihívások, közöttük a klímaváltozás, az élelmiszer- és energiabiztonság, valamint a kalózkodás elleni küzdelem olyan kérdések, amelyeket egyedül lehetetlen megoldani - mondta Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) külügyminiszteri tanácskozásán hétfőn Gödöllőn.

Ashton hangsúlyozta, hogy ezen kihívások kezelésében csak együttes erőfeszítéssel érhetők el a szükséges eredmények. Meggyőződése - tette hozzá -, hogy az ASEM keretében Európa és Ázsia elmélyítheti a politikai párbeszédet, erősítheti a gazdasági együttműködést és előmozdíthatja a kulturális együttműködést.