A június 17-ig tartó, maratoni találkozón több mint 170 ország mintegy 3500 szakértője vesz részt.

A magyar delegációt vezető Feiler József, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klímapolitikai főosztályának vezetője az MTI-nek elmondta: a találkozón igyekeznek előmozdítani egy, a Kiotói Jegyzőkönyv 2012-es lejártát követő időszakra szóló átfogó, jogilag kötelező új éghajlatváltozási megállapodást. Ennek kapcsán a bonni ENSZ-ülésszak legfőbb célja az év végi dél-afrikai klímacsúcs előkészítése. Feiler József elmondta, hogy a mostani találkozón szóba kerül annak lehetősége is, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv lejártát követően legyen egy második vállalási időszak, ami a jegyzőkönyv közvetett megújítását jelentené. Mivel több ország már előzetesen bejelentette, hogy ebben nem vesz részt, ezért már több mint három éve folynak a tárgyalások egy olyan új, átfogó rendszer felállításáról, amelyben gyakorlatilag a világ összes állama részt venne, és az a globális kibocsátások teljes rendszerét magában foglalná.

A jövőt illető fő téma az, hogy milyen jogi formát öltsön az új megállapodás, abban melyik ország, mit és milyen feltételekkel vállal, és mindezt hogyan lehet ellenőrizni - jelentette ki a magyar küldöttségvezető. Rendkívül fontos, egyben megoldásra váró probléma ugyanakkor az, hogy 2012-13-ra megállapítsák az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének költségvetését. Ez azért fontos, mert tavaly Cancúnban - ahol nagy előrehaladást sikerült elérni - a házi feladatok hosszú sorozatát jelölték ki. Ezeket a feladatokat pedig végre kell hajtani, amihez a költségvetés megemelésére van szükség - mutatott rá.

A magyar uniós elnökségi szerepvállalással kapcsolatban az NFM főosztályvezetője hangsúlyozta: az elsődleges feladat most nem Magyarország, hanem az Európai Unió képviselete. "Az Európai Bizottsággal együtt Magyarország az unió nevében tárgyal" - fogalmazott Feiler József, aki ennek kapcsán új és felelősségteljes feladatról beszélt. A feladat nehézsége abból fakad, hogy a bonni tárgyalások minden napján, minden egyes témában közös álláspont kialakítására van szükség, aminek koordinálása Magyarország dolga.

Az unió álláspontja "nagy kérdésekben" az, hogy új, átfogó rendszerre van szükség - mondta el a küldöttségvezető. Amennyiben ez nem sikerül, az unió hajlandó a Kiotói Jegyzőkönyvben szereplő környezetvédelmi-kibocsátási céloknál magasabb vállalásra. Ennek elengedhetetlen feltétele azonban az, hogy mindezzel párhuzamosan a többi nagy kibocsátó is hajlandó legyen hasonló vállalásra. Ebben az esetben az Európai Unió a jelenleg vállalt 20 százalékos széndioxid-kibocsátási célját 2020-ig kész 30 százalékra emelni. Ez az egyoldalú ajánlás azonban csak feltételes, és attól függ, hogy globális vállalás jön-e létre. Feiler József szerint a siker tényleges mércéje az év végi durbani találkozó lesz. Bonnban most a tét az, hogy az előkészületek megfelelő ütemben haladjanak előre - tette hozzá.