A fideszes Lázár János, Balsai István és Talabér Márta javaslatáról az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással döntött a Ház; azt 263 igen szavazattal, 108 ellenében fogadták el a képviselők, és a kormánypárti politikusokon túl a független Pősze Lajos támogatta. Ennek értelmében "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető". Az indoklás szerint ez lehetőséget ad a már fennálló nyugellátások átrendezésére úgy, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjasok "a társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek" nyugdíj helyett.

Az alkotmánymódosítás ezenkívül kimondja, hogy nyugdíjat az kaphat, aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor törvény rendelkezhet arról, hogy a korhatárt még el nem érők - az indoklás szerint például a 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonuló nők - is részesülhessenek nyugdíjban.

Az indítvánnyal kapcsolatban Lázár János korábban azt hangsúlyozta: az az elmúlt években nyugdíjba vonult, az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rendőrökre, tűzoltókra, pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik, "bányászokra, vegyészekre, zenészekre nem". Mint mondta, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárd forintot fordítson harmincezer életerős, munkaképes ember ellátására, akik hozzájárulhatnának az ország biztonságához. A Fidesz frakcióvezetője közölte: céljuk, hogy az alkotmány tegye lehetővé, hogy a nyugdíjas, de korhatár alatti rendészeti dolgozók visszatérjenek a munkaerőpiacra, és az állam ajánljon nekik szolgálatot azért a pénzért cserébe, amit jelenleg kapnak. Elmondta továbbá: azt fogják kezdeményezni, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat.

Szijjártó Péter az MTI-nek elmondta: azok az 57 év alatti, szolgálati nyugdíjban lévő rendvédelmi dolgozók, akik nem térnek vissza dolgozni, nem nyugdíjat, hanem más, az adózás hatálya alá eső, nem a nyugdíjkasszából finanszírozott juttatást kapnak majd.

A rendvédelmi szakszervezetek és a kormány között, bár többször egyeztettek, egyelőre nem született megállapodás a szolgálati nyugdíjakról.

Szeptembertől 15 tagú lesz az Ab

Szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak (Ab), és ugyanekkor lép hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke.

Az Országgyűlés hétfőn 257 igen szavazattal, 99 ellenében elfogadta a fideszes Balsai István, Lázár János és Talabér Márta alkotmánymódosító indítványát. A változtatás értelmében a Ház az Ab új tagjait július 31-ig, azaz a tavaszi ülésszakon megválasztja, valamint e határidőig a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ. Az Ab létszámának növeléséről a jövő év január elsején hatályba lépő új alaptörvény rendelkezett, a mostani döntés nyomán azonban már idén szeptembertől 15 fős lesz az Ab, amelynek elnökét első ízben választhatja a parlament (ez eddig a bírák joga volt). Az új alkotmánybírák és az elnök mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól. Az Ab hivatalban levő tagjainak megbízatását az alkotmánymódosítás nem érinti.

Felállhat a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló eseti bizottság

Az Országgyűlés hétfőn eseti bizottságot állított fel a gyöngyöspatai események feltárására, illetve az úgynevezett egyenruhás bűnözés felszámolásának elősegítésére. A parlament 253 igen szavazattal, 96 nem ellenében fogadta el a testület létrehozásáról szóló fideszes javaslatot. A Ház döntése értelmében az eseti bizottság egyebek mellett vizsgálhatja, hogy az ellenzéki pártok részt vettek-e az ország közrendjének, köznyugalmának megzavarásában, illetve a parlamenti képviselőket milyen felelősség terheli a Heves megyei településen történtekért. A testület feltárná például, kik és milyen támogatással állítják be magukat valótlanul és jogellenesen rendfenntartónak, de megvizsgálnák a gyöngyöspatai romák "húsvéti utaztatásának" körülményeit, illetve, hogy kinek az érdekében állhatott a "nem létező polgárháborús helyzetről" tájékoztatnia a nemzetközi sajtót.